Miért kell az egyetemen mindent idegen, tudományos szóval kifejezni?

:) Aranyos, amit írsz. Ennek két oka van: egyik, amikor a szerző okosabbnak akar tűnni, mint amilyen, így egy-két idegen kifejezéssel máris tudományosabbnak hangzik a könyve vagy cikke. Másik ok, ami gyakran előfordul: az újabb kutatások eredményei új kifejezéseket, vagy régi kifejezések új definíciókat hoznak magukkal, amely kifejezések magyarra fordítva már egy korábbi, más dolgot jelent. Így ezt kiküszöbölve átvesszük a nemzetközi szakirodalomban használt kifejezést, (ami az esetek 90%-ban angol) és amivel én teljesen egyetértek, mert sokkal zavaróbb az, amikor a magyarul és angolul teljesen mást értünk ugyanazon kifejezés alatt.

A tudományos nyelv szakértőknek készül, ezért a tudományos nyelv ismerete/használata megköveteli a szakértelmet. Így megakadályozható, hogy akik nem értenek hozzá, azok ne is kontárkodjanak bele. :)

Ne haragudj, de olyanok nem valók az egyetemre, akik képtelenek a tudományos szövegeket értelmezni.

Egyébként azért íródnak így - azon kívül, amit már az első is leírt - mert az idegen/tudományos/szakmai kifejezések általában jelentéstöblettel rendelkeznek, nem egészen egyeznek a magyar "szinonima" jelentésével.

Sokszor nincs is magyar szinonímája a kifejezésnek, csak magyarosított latin szó.

Sokszor még csak közelítő megfelelő szó sincs rá.

A természettudományos és műszaki tárgyakkal kapcsolatban tudok leginkább nyilatkozni, de ezeken a területeken sokszor van olyan kifejezés, amit magyarul egy teljes mondatba telne körülírni. Ez pongyola megfogalmazáshoz és hosszú szöveghez vezetne. Illetve az egyezményes, nemzetközi szakszavakat nem is szokás lefordítani, ahogy a neveket sem.

Mellesleg csak eleinte furcsa egy kicsit ez a nyelvezet. Amint hozzászoksz, úgy nyeled az idegen szavakat, hogy észre sem veszed.