Melyik ez a sci-fi novella?

Valamelyik sci-fi novelláskötetben olvastam kb. 40-45 éve (60-as évek végén, 70-es évek elején). Az a lényege a történetnek, hogy egy földi ember (talán egy amatőr idegen-civilizáció-kutató) kapcsolatba lépett egy másik civilizáció tagjával. Hosszas tervezés után megbeszélik, hogy mikor érkezik az idegen a Földre. Közben folyamatosan tartják is a kapcsolatot, és az idegen közvetíti, hogy mi van körülötte.

Az idegen közli, hogy már belépett a légkörbe, hogy már egész közel kell lennie ahhoz a helyhez, ahol a földi embernek kellene lenni, de a földi ember csak nem lát semmit, és az idegen sem tudja beazonosítani a helyet. A nagy hibakeresés közben egyszercsak csodálkozva kérdezi az idegen, hogy "nálatok ilyen sűrű a légkör?", majd kétségbeesetten közli, hogy menthetetlenül süllyed ebben a trutyiban, és nem lát semmit. Aztán megszakad a kapcsolat. A földi ember megissza a kávéját (vagy csak ránéz a kávéscsészéjére, nem emlékszem pontosan), majd hirtelen rádöbben, hogy valószínűleg a kávéjába szállt le és pusztult el az idegen, merthogy azt nem tisztázták előre, hogy mekkora lesz az idegen űrhajója.

A poén, hogy egy értelmes űrlény és űrhajója mikroszkopikus méretű is lehet, nagyon ütős volt (legalábbis nekem, akkor, tinédzserként). Nagyon szívesen elolvasnám újra, ha tudnám, mit keressek és hol.