Mit tegyek, nagyon rosszul érzem magam az osztályban?
A látszat csupán annyi, hogy "rossz kedve van, kevesebbet beszél ilyenkor a többiekkel, de vannak barátai", ugyanakkor nekem ez nagyon sok erőfeszítés, hogy próbálok felszabadult lenni a barátnőimmel... Mindenhol a harmadik vagyok.. A padtársammal szinte csak köszönő/beszélőviszonyban vagyunk, tényleg alig tudok vele valamiről beszélgetni, gyerekes, unalmas, csendes. Az osztálybéli legjobb barátnőm "párja" egy fiú (ha párokra kéne osztani, de nem járnak) és engem nagyon elhanyagol, sosem jön oda hozzám beszélni, megnézni mi van velem,csak mindig én menjek oda hozzá. Ezenkívül van 2 pár, akikkel jóba vagyok, de szóba se jöhetnének "legjobb barátnőnek", mert ez így jól van, ahogy van. Van még egy lány, aki szintén így egyedül érzi magát, hogy 'nincs párja', de amikor már ecsetelni kezdeném a problémáimat, és kicsit mélyíteném a kapcsolatunkat, ez valahogy mindig megreked, ő nagyon felszínes, és ezt tudja is /mondja is magáról, sokkal kevesebbel is beéri, mint én. Mindenhol feleslegesnek érzem magam, akárkihez megyek oda, már feszélyezve, értéktelennek érzem magam. Ha ülök egyedül a padomnál, nem jön oda senki. Most ilyenkor mégis mire következtessek? Bezzeg amikor elmondom ezt a többieknek, mindig azt mondják, hogy jaj milyen hülye vagyok, de akárhányszor jóra fordul minden mindig ide lyukadok ki. Nem kellek senkinek, nem érdeklek senkit.. Gondoltam, hogy sulit váltok, én népszerű akarok lenni, sok izgalmas, mély, igaz baráttal, unom a felszínességet, hogy beszélgetni akarok az emberekkel, de mindenki olyan felszínes...
15L
Én is átéltem ezt, de nem akkora tragédia, mint ahogy gondolod. Én elkezdtem pl. ebben a koromban olvasni, könyvtárba járni, hogy megismerjem jobban a világot, megerősítsem magam belül. Kb. tíz évig tartott ez az „információéhség”, keresés (16-26), szerintem hasznát vettem. Időközben keresztény lettem, jobb lett volna ha hamarabb rátalálok, mekkora segítség, hogy Isten is jelen lehet az ember életében, hozzáállásában az élethez.
Nekem általánosban nagyon sok barátom volt és egy jó korszak volt (sok kedves emlékem van), aztán a középsuli nem jött ki ilyen szerencsésen. Nem a világ vége.
(Nekem jelenleg sincs „egy igaz legjobb barátnőm”. Van pár ismerősöm, akikkel néha találkozgatok, programot szervezek, meg a családom, szerencsére jó a kapcsolatom velük.)
Szép dolog ha van ilyen -legjobb barát-, de nem kell görcsösen ettől függeni. A jövő még ki tudja mit hoz? Inkább tanulj és gondolkodj rajta, mi szeretnél lenni, mi érdekel…
úgy tűnik hogy sokan vagyunk így, én is és én sem tudok mit csinálni.
17/L
én most az egyetemi közegben vagyok így, 21/L
koleszos voltam, együtt laktam 5 másik csajjal, de nem egymással laktunk csak egymás mellett (ha értitek a különbséget)
aztán most albis vagyok, 3 másik csajjal akik ezeréves öribarik és idegesítő libák, ugyanez a helyzet
hiányzik a családom :/
Ahogyan te is írtad, lehet túlgondolod ezeket a dolgokat.
Előfordulhat néha, hogy olyan társaságba keveredik az ember, ahol pont úgy jön össze, hogy senkivel sincs közös szinten. Ezen vagy próbál változtatni, vagy nem veszi ennyire a szívére, hiszen sokszor szó sincs arról, hogy valami baja volna a többieknek, csak egyszerűen nincs elég közös pont.
Láttad a “ Bajos Csajok “ című filmet ? Nem 15 éves, hanem egyetemista lányokról szól, de megnézheted, mert szórakoztató film és többek közt az is a témája, hogy egy új lány érkezik az egyetemre és az elején nem megy neki a beilleszkedés, mert már kivannak alakulva a klikkek és senki nem törődik vele.
Amúgy, a filmben is megtalálható ez az üzenet, és a valós életben is igaz, hogy az igazi barátok között nincs ilyen rangsor, hogy ki van az első helyen s ki van a második helyen, hanem mindenki egyformán kezeli a másikat. Ez csak a kamaszoknál működik, hogy ha 3-an vannak, akkor 2-en kirekesztik a 3.-at, de később az ilyesmi már gerinctelenségnek minősül.
Tehát igazi barátok közt nem lesznek ilyen problémáid, hogy a 3. vagy, vagy akárhányadik. Egy mindenkiért és mindenki egyért . – Ez az, ami hiányzik a felszínes barátságokból és manapság már rengeteg a felszínes barátság.
Az én javaslatom az, hogy keress barátokat az osztályodon kívül is. Ha lenne egy belevaló baráti köröd az osztályon/sulin kívül, akkor garantálom, hogy meglennél elégedve. Iratkozz be valamilyen szakkörre vagy járj olyan helyre, ahol lehetőséged van új emberekkel találkozni.
Az osztályoddal kapcsolatban annyit, hogy ha mindenáron akarod, akkor nyissál te feléjük, anélkül, hogy nyomulnál, egyszerűen csak menj oda mindenkihez csevegni szünetekben és idővel lehet, hogy beolvadsz közéjük. Az is lehet, hogy nem fognak annyira tetszeni neked, mint azt elképzelted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!