Vendégségben megeszitek azt ami nem ízlik nektek?

Régebben mindig normálisan álltam hozzá a vendégséghez, vagyis mindent megettem amit elém raktak, hogy ne bántsam meg a vendéglátót, de történt két dolog, aminek hatására megváltoztattam ezt a dolgot.

Egy bérmálási vacsorán megettük a finom elő és főételt, és utána következtek az édességek. Nem vagyok oda a süteményekért, így nem is szoktam enni. De megláttam, hogy egyik tányér tele van raffaellóval. Mondom ebből falok. Bekaptam, és ekkor derült ki, hogy nem raffaello. Annyira tömény, rágós rossz íz volt, hogy majdnem kiköptem. De mivel a házigazda és több rokon is a közelemben volt, nagy nehezen elrágcsáltam 10 perc alatt.

A másik alkalommal ebéd a rokonoknál. Eszem a főételt, ami rántott csirkecomb volt. Jóízűen falatozok belőle, ekkor veszem észre, hogy véres a hús. Hát akkor majdnem odahánytam. Nagyon nagyon lassan ettem meg, pedig még a barátnőm is besegített.

Ezek után dolgoztam ki a stratégiámat ilyen alkalmakra: éhesen megyek oda, és mindenből csak keveset merítek. Amikor megkérdik, hogy miért eszek ilyen keveset, vagy azt mondom, hogy fogyókúrázok, vagy hogy nem érzem magam túl jól.

Vagy másik lehetőség: ha látom, hogy a leves kedvemre való, de a második fogás nem, akkor levesből nagyon sokat eszem, de a másodikból keveset. Amikor rákérdeznek, azt mondom, hogy sajnálom, de úgy teleettem magam levessel!