Miért mindig a diákoktól várják el, hogy átadják a helyüket a buszon?

Tudom, hogy régi a kérdés, de azért leírom a véleményemet.

Én is diák vagyok. Ahol én lakok (egy külváros) fél óránként jár a busz. Óriási tömeg van, sokszor a csuklós buszon is. A legrosszabb, amikor kis buszt küldenek (ami nem csuklós). Én mindig az első vagy a második megállónál szállok fel, ezért akkor még van hely. A negyedik megállónal már nincs.

Amikor hazaérek tanulok, van hogy este 10-ig és csak akkor megyek el aludni. Reggel 6-kor kelek, fáradtan. Bemegyek az iskolába, lehúzok 7 órát. A végére már koncentrálni is alig bírok. A hetedik óra végére tehát teljesen kipurcanok. Ekkor megyek a buszhoz.

Az út nem öt perc. Van hogy 35-40 is, jobb esetben 25, a buszmegállótól még sétálok kb. negyed órát. A buszon néha alszok is.

Vagyis felülök a buszra, rohadt fáradtan, nehéz táskával, tesicuccal, néha edzés cuccal és még adjam át a helyem.

Én is úgy megyek a buszhoz, hogy elfogadom, hogy lehet nincs hely, mégse megyek oda emberekhez, hogy adják már át a helyüket. Ha annyira kényelemben akarnak utazni, akkor ne tömegközlekedéssel járjanak, hanem fogadják el, hogy nincs helyre szóló jegy. Még mielőtt valaki azt hinné, hogy teljesen neveletlen vagyok: ha valaki azt kéri, hogy adjam át a helyem, akkor átadom. De ha csak bámul rám, mintha meg tudna hatni, akkor nem.