Ki számít szerintetek gazdagnak?

6/7-esnek !

Azért ha valóban gazdag lennék, nem igazán szeretnék turiban vásárolni, bármilyen "mulatságos" dolog is mások levetett cuccai között guberálni. (Félreértés ne essék, nekem is csak erre futja jelenleg.)

Viszont sokkal inkább kibékülnék jó anyagból készült, minőségi, RÁM SZABOTT, egyedi ruhákkal - ha megtehetném -.

A turis ruhát nagy részét sosem hordták:))) Ráadásul mennyi címkés van közöttük...:)

Csak mondom a sok lepontozó, turit még életében nem látott házisárkánynak!

Én. :)

Érdekesek a válaszok és valójában elszomorít, hogy olyan dolgokat említettek itt sokan, amik alapvetö dolgok kellenének, hogy legyenek az emberek életében. Siralmas, hogy ilyen a helyzet, hogy egy átlagember nem engedhet meg magának egy fogorvosi ellenörzést, kezelést.

Miért számítok gazdagnak?

Müvelt, intelligens, empatikus és jól nevelt ember vagyok. Nem nézek le senkit, mindenkihez tisztelettel fordulok, nem érdekel az, hogy kinek mennyi pénze van, mert tudom, hogy nem az én (mi) helyzetünk a mindennapos. Nem szoktam mások "tudtára adni", hogy milyen márkás cuccaim vannak, alapvetöen kerülöm a feltünést. Számomra fontosabbak egy ember belsö értékei, mint a pénztárcája.

Ami az anyagiakat illeti:

- Saját könyvtáram van, amit folyamatosan bövítek. Ez az egyik legfontosabb materiális értékem.

- A családom tulajdonában van több hektár szántó és több ház, illetve egy farm.

- 2 kocsi van a házban, noha elég egyszerüek.

- Minden évben eljárok síelni, tavasszal, vagy pedig nyáron nyaralni. Síelni mindig máshova megyek (Svájc, Ausztria, Románia, Szerbia, Franciaország), nyaralás is változó (USA, UAE, Franciaország, ahol csatlakozom a barátaimhoz egy jachtra).

- A Szilvesztert mindig külföldön töltöm, szintén minden évben máshol.

- Sürün elöfordul, hogy gondolok egyet és lelépek néhány napra külföldre.

- 500 km feletti távolságok esetén mindig repülövel utazom. Ha a repülési idö több, mint 5 óra, akkor biznisz osztályon.

- Ha bemegyek egy üzletbe, akkor ami megtetszik, azt meg is veszem.

- Márkás ruhadarabjaim vannak (Andrássy úton található üzletekböl), de van pár H&M és turkálóból származó cuccom is. Bemegyek a turkálóba is sürün, mert mindig van lehetöség egyedi darabokat találni. Kizárólag bör lábbelit hordok, illetve több színárnyalatban vannak börkabátjaim, szörméim. Ékszereket illetöen mindössze gyürüt és piercinget hordok, fehéraranyból. Inkább bizonyos alkalmakhoz illö ékszereim vannak, hétköznapokon nem szoktam hordani.

- Havonta eljárok színházba, moziba, kozmetikushoz, fogorvoshoz, fodrászhoz két hetente, minöséges kozmetikai cikkeket használok.

- Technikai cuccok nem foglalkoztatnak, van egy egyszerü mobilom, egy számítógépem és egy iPadem. Ezektöl többre becsülöm a könyveimet.

Igen, nagyon magas az életszínvonalom/életszínvonalunk, de ettöl van sokkal magasabb is. Nagyon remélem, hogy egyszer Magyarországon is lesz olyan életszínvonal, mint Svájcban, hogy az átlag embernek is lehet egy jó kocsija, szép lakása és minden, ami alapvetönek számít ahhoz, hogy az ember jól érezze magát.

Én még csak 15 éves vagyok, de azért van fogalmam róla, hogy ki gazdag, és ki nem az. A mi családunkat például az átlag feletti, de nem gazdagok közé sorolnám. A szüleim fizetését nem tudom pontosan, 300 és 400 ezer között keresnek. Egy testvérem van, a háztartásunkban van 2 tévé, 2 laptop ( apu számítástechnikai cégnél dolgozik) 1 viszonylag jónak mondható autó. Évente 2X2 hétre megyünk nyaralni, általában belföldön maradva. Azonban nem sok megtakarításunk van ( pár millió), szép lakásuk van, de a szüleim talán életük végéig a hitelét fogják fizetni. :( Nincs nyaralónk, se bármilyen másik ingatlanunk. Nagyobb kiadásokra mindig félre kell tenni, hosszabb ideig gyűjteni, nem tudunk nagyobb (100 ezer forint feletti összeget) azonnal költeni.

Sokak számára ez átlag fölötti, és mi sem panaszkodunk, hiszen tudom, hogy jobban élünk sokaknál. Azonban van az a fajta gazdagság, amiben például az egyik barátnőm él. Az apukájának hatalmas cége van, az anyukája nem dolgozik. Három autójuk van, 6 lakásuk, amiből 2 a barátnőm nevére van íratva. Az anyukája hozza viszi autóval, és ilyenkor szembe jut, hogy én örülök, hogyha anyuék 7-re, fél 8-ra hazaérnek a munkából. A barátnőmnek saját lova van, gond nélkül jár akár kétnaponta vásárolni. Nagyon szeretem őt, és nem vagyok rosszindulatú, soha nem panaszkodom neki. Viszont néha belegondolok, hogy neki el van rendezve a jövője, a 2 lakással, lovardával, + fizetni tudják a külföldi egyetemet. Tudom, hogy nekem magamnak kell majd mindent előteremtenem, ha egyetemre akarok menni, vagy lakást akarok, vállalkozásra kezdőtőkét, stb... Soha nem kérnék pénzt a szüleimtől, mert nekik is szükségük van rá, a hitel miatt. Furcsa lenne úgy élni, ahogy ő. Nem mondom, hogy a legjobb, mert sok szempontból nem jó így fölnőni, de lényegesen könnyebb úgy a "felnövés" elé nézni, hogy tudod, hogy biztos anyagi háttér van mögötted...