Már megint azt olvasom, -nincs munkája -nincs lakása, de a második gyerekkel már terhes a felesége. Vajon milyen jövője lesz a gyerekeknek? Miért nem tudnak felelősségtejesen gondolkodni a szülök?

Ne ítélkezz! Nem tudhatod a másik miért van abban a helyzetben! Örülj neki, hogy te ilyen sikeres ember vagy. De ne feledd el, hogy te is kerülhetsz hasonló helyzetbe. Nem törvényszerű, nem is kívánom de előfordulhat. Én pl. édesanyám betegsége miatt kénytelen voltam otthagyni a munkahelyem, mert állandó ápolásra szorult. Azóta ő sajnos már nincs... De az önéletrajzomban ott egy lyuk. Állásinterjún mindig rákérdeznek miért nem dolgoztam abban az időszakban. A munkáltatók nem szociális intézmények, nem feltétlenül értik meg az akkori döntésemet. Nekem viszont az állás múlhat rajta. Sok élethelyzet van. Nyilván mindenki a maga életéért felelős, de van amikor olyan döntéseket kell hoznunk amiket nem akarunk. Alkothatsz véleményt, beszélgetni is lehet erről, de legyen már azonnal minden ember semmirekellő, csak azért mert most épp munka nélkül van. Sok mindenben igazad is van egyébként, de ítélkezni nincs jogod.

Valószínűleg igen. Azt írtad 35 vagy, én 36. Így az is valószínű, hogy a mi életünkben ez már nem lesz másként. Ahhoz már most úgy kellene nevelni a gyerekeket, hogy felelősségteljesen éljenek felnőttként. De sajnos a gyerekvállalás sok családnak megélhetési forma. És ha ez ebben a pillanatban meg is szűnne, akkor is kellene egy emberöltő, hogy ez lecsengjen. (Vagy egy háború, de ezt csak halkan írom)

Mi a te szakmád? Hol élsz és dolgozol? Mert nem mindegy. Pályakezdőként nincs semmi.