Összeférhetetlen két ilyen ember?

Nagyon jóban voltunk a barátnőmmel, de ezek mindig kezdenek kiéleződni.

Én sokat gondolkozom, érzékeny vagyok, folyton az önismerettel, kereséssel, kutatással foglalkozom, intenzíven átélek minden érzést, őszinte és egyenes vagyok, folyton a tökéletességen dolgozom (saját magam tökéletesítése), álmodozás, próbálkozások, erős hullámzások.

A barátnőm pedig minden önjavító változás ellen menekül, megrögzöttség, hogy ő tökéletes, minden benne felmerülő probléma okozója valaki más, vagy valami külső tényező, menekül a problémák elől.

Ő engem okol, hogy túl sok a problémám, és nem élvezem az életet, míg én őt, hogy értetlen és semmi nyitottság nincs benne arra amiket én mondok (róla), mert tudja hogy igazam lehet, csak nem képes beismerni, mert ilyen a természete, hogy mindenki másban van a hiba, és őt hagyják békén.

Mindketten egymásnak mutatunk tükröt, neki elviselhetetlen, hogy csakran feladok dolgokat, ingadozó vagyok mindenben, sok a problémám, szerinte ha nem rpoblémáznék ennyit, minden tökéletes lenne,

én meg nem bírom elviselni benne azt, hogy nem nyitott a változásokra, egy burokban él, és nem látja meg önmagát, nem is keresi magát.

Ezen vesztünk össze, én őt okolom, hogy nem képes elfogadni a természetemet, mert a saját elnyomott hibáit látja bennem, ő pedig engem, hogy folyton problémázok, ő nem hibás és csak én kreálom a dolgokat.

Mindketten 15 évesek vagyunk.