Te nem vagy kétségbe esve a kilátástalan anyagiak miatt? Hogyan jusson az ember egyről a kettőre?

Nyugdijas vagyok, persze nem a sok százezres kategóriából, mint amit a volt kommunista vezetők kapnak. Egyszerű közalkalmazott voltam egyetemen (de nem tanárként). Össze akart dőlni a tető, felvettem hiteleket. Fizetem, de se fűtésre, se ennivalóra nincs már pénzem. Ha a barátok, rokonok nem segítenek, már rég megfagytam volna. Eladni nem lehet, mert még a jó házakra sincs vevő. Önkormányzat szerint harapjak a téglafalból, vagyis forduljak fel, minek él az, aki már elmúlt 60 éves. Azt hiszik némely bűnözők, hogy a nyugdijasoktól van még mit elvenni (OECD), hol élnek ezek? Hogy nem Magyarországon, az biztos. Van egy régi számítógépem és neten, ennyi a "hatalmas vagyonom". A helyzet kilátástalan.