Mit gondoltok az élet " csapdáiról "?
Olyanokra gondolok, mint alkohol, dohányzás, drogozás, vad szex, kicsapongó életmód, stb.
Ezeket a dolgokat tulajdonképpen a társadalom elit zöme és nyilván a tudós bácsik könyvelték el elfogadhatatlannak, züllött viselkedésnek, amelynek nincs helye egy értelmes és megfelelően élő személy életében. Na de ki határozza meg azt, hogy mi az a " megfelelő " élet ?
Az én személyes toleranciám sem vég nélküli, vannak dolgok amelyek nálam sem férnek bele az életvitelbe ( egyelőre ), viszont csak saját magamra vonatkoztatom őket, ha más személy másképpen látja akkor afelett nem ítélkezem. DE ( és ami a lényeg ) szerintem az élet nem attól kell nehéz legyen, hogy a problémák mellett még önmegtartózkodó magatartást is képviselünk. Sőt, az élet élvezhető kellene legyen, még akkor is amikor nehéz, PONT akkor amikor nehéz, FŐKÉPP akkor amikor nehéz.
Ugyanis miért ne ? Ha arányokra osztanánk, hogy az életünk mely része nehéz és mely része szól csak a pihenésről és a szórakozásról, akkor LEGJOBB esetben 50-50 arányban lenne a kettő, de a problémák rendszerint ezt az arányt legtöbbünknél 70-30ra alakítják ( a nehéz rész javára, nyilván ) - ez több, mint fele az életünknek.
Több, mint fele a nehézségről szól és ezt azért be kell látnunk. Mert a munka, ha szükséges, akkor be kell pofátlankodjon a szabadidőbe is, de fordítva már nem igaz. És nem is a munkával van a gond, hanem az életszemlélettel. Miért kell aszkézis ahhoz, hogy valaki jól végezze a kötelességeit és korrekt ember legyen ? Én mindkét oldalon álltam már. Volt olyan időszak amikor megvontam magamtól szinte minden élvezetet és úgy végeztem a dolgom, nem haltam bele. De jobb ember voltam tőle ? Nem úgy látom, ha visszatekintek. Egyszerűen csak az önmegtartózkodást gyakoroltam. Nem változtam tőle semmilyen irányba.
Viszont azt gondolom, hogy az effajta magatartásnak nincs haszna, ha nem belülről jön. Illetve maga a magatartásnak önmagában soha nincs haszna, csak az ember teszi azt azzá, azzal hogy érzi azt, hogy neki az kell. Vagy épp nem kell, ebben az esetben teljesen értelmetlen, hogy kövesse azt, csak azért, mert Szent X néhány ezer éve kivándorolt a pusztába vagy letelepedett egy barlangba és úgy élt.
Azzal sem értek egyet, hogy az élet tele van csapdákkal, amelyeket ki kell kerülni. Tulajdonképpen mit okoskodunk ? Tudjuk azt, hogy a barátaink átb*szhatnak minket, hogy a főnökünk meglophat, hogy az élet ilyen vagy olyan módon bármikor megszopathat, de igazából mindannyian csak lépkedünk egy aknázott mezőn és reméljük, hogy minél több ideig kihúzzuk anélkül, hogy felrobbanna alattunk a föld.
Ha vakmerően élünk, bármikor meghalhatunk.
Ha óvatosan élünk, bármikor meghalhatunk.
Miért ne élnénk úgy, ahogyan azt magunkénak érezünk tehát, anélkül, hogy bármilyen egyéb tény és vélemény befolyásolna minket ?
válasza:Úgy értelmezem, azt mondod, hogy magad határozod meg mi a jó. Ez az öntörvényűség.
Gondolj bele, ha te azt állítod, hogy nincsenek viszonyítási alapok, vagyis döntse el mindenki ami jó neki, azt tegye ami épp eszébe jut, amihez kedve van. Nehogy már valaki rád erőltessen egy külső szabályt nemigaz?! Mert milyen alapon mondja meg neked egy másik ember, mi legyen a jó, elfogadható....
Érdekes gondolatmenet, de akkor-csak példából tegyük fel odamegyek hozzád és jól képen váglak, hogy kitörik 3 fogad. Miért? Mert nekem épp erre van kedvem. :D
Érted mekkora szamárság amit írsz?
ha antiszociális akarsz lenni, tegyed, de ne mond, hogy nem változtatja meg az embert minden döntése, minden amit tesz. Ez nem igaz!
Bármit teszel visszahat elsősorban a személyiségedre, másodsorban a környezetedre.
Ugyanis ha mindenki így fogná fel az életet, akkor a másik is saját öntörvényűséggel bír és ő lehet neked tenne keresztbe.
Gratulálok!
Egyébiránt azt figyeltem meg, és nem is érdekel igazából egyetértesz, vagy sem, mert ahogy olvastalak, enged következtetni bizonyos elmebeli sajátosságaidra--de folytatom.. azt figyeltem meg, az emberek életük folyamán a sok ostobaság, amit tettek -beépül a személyiségükbe és egyre elviselhetetlenebb, ha jobban tetszik ez a kifejezés, sokkal rosszabbak lesznek. Nemigen látni olyat, aki jobb személyiség lett volna, ahogy öregszik. Ahhoz csoda kell.
Még egy utolsó gondolat:
Rossz embernek rendkívüli módon könnyű lenni, de nagybetűs EMBERNEK igen nehéz és ez bizony sokszor -szavaiddal élve önmegtartóztatás, önfegyelem---mégis ezeket az embereket tartom igazán embernek, a hozzád hasonló, az valami groteszk.
...de hátha észhez térsz,bár amit tettél, az már elindított egyfajta úton, -úgy tetszik lejtőn, de szabad akaratod van..és kontrollálhatod magad.
válasza:Felnőtt ember nem azért nem tesz meg bizonyos dolgokat, mert valaki megtiltotta neki, hanem azért, mert belátta, hogy az adott dolog nem válna a hasznára.
Én nem fogyasztok alkoholt, és nem is dohányzom. Szoktam szórakozni, de a vad kicsapongásban semmi szórakoztatót nem találok, annál jobban kikapcsol egy jó sakkparti, vagy egy tudományos vagy szépirodalmi témájú beszélgetés a barátaimmal. Azért nem dohányzom, mert ez nem válna az előnyömre, sőt, mind az egészségemre, mind az anyagi helyzetemre nézve hátrányos hatása lenne, plusz nem szeretnék olyan büdös lenni, mint egy pöcegödör.
"az élet élvezhető kellene legyen, még akkor is amikor nehéz"
Pontosan így van. Minek tovább nehezíteni azzal, hogy még az egészségedet is rongálod, és büdös, undorító holmikra költöd a vagyonodat, amit arcod verítékével megkeresel?
"Miért kell aszkézis ahhoz, hogy valaki jól végezze a kötelességeit és korrekt ember legyen ? ... Volt olyan időszak amikor megvontam magamtól szinte minden élvezetet és úgy végeztem a dolgom, nem haltam bele."
Ha a napi ciánadagomat és a vagdosást vonnám meg magamtól, akkor is aszkétának titulálnál? Aligha. Nem értem, mit élvez egy értelmes felnőtt ember azon, hogy büdös. Ha csak egy pohár bort iszik valaki, már attól is olyan szaga lesz, hogy legszívesebben kiszaladnék a házból, az utcából, de még a városból is.
"az effajta magatartásnak nincs haszna, ha nem belülről jön"
Valamennyi haszna azért van: megmarad az ember egészsége és pénze. Abban viszont egyetértünk, hogy a káros szenvedélyektől mentes életnek belülről kell jönnie.
"Ha vakmerően élünk, bármikor meghalhatunk.
Ha óvatosan élünk, bármikor meghalhatunk."
Na ja, bármikor elüthet egy turistabusz, ez benne van a pakliban. De az elkerülhető gondokat azért én inkább elkerülöm.
"Miért ne élnénk úgy, ahogyan azt magunkénak érezünk tehát, anélkül, hogy bármilyen egyéb tény és vélemény befolyásolna minket ?"
Hallgatni kell a bölcsekre. Nem azért, mert különben anyukád felpofoz, hanem azért, mert a bölcs ember más kárán tanul, az okos ember a sajátján, az oktalan pedig még a sajátján sem.
# 6
“Felnőtt ember nem azért nem tesz meg bizonyos dolgokat, mert valaki megtiltotta neki, hanem azért, mert belátta, hogy az adott dolog nem válna a hasznára. “ – Relatív az, hogy adott személy mit tekint hasznosnak. Egy adott dolognak több oldala is van. Feltételezzük azt, hogy egy adott dologból ( mert nem akarok konkrétumokba menni, nem akarok semmilyen terméket vagy eszközt reklámozni, illetve pártolni ) származnak veszteségek is és nyerességek is, avagy rendelkezik pozitívummal, de negatívummal is. Ebben az esetben szerintem mérlegelni kell, hogy megéri-e azt az adott dolgot megtenni nyilván mindenki a saját szempontjából nézve.
Mert rendben, elítélendő sok olyan dolog, amelynek tulajdonképpen jó oldala is van, csak azt már sokan nem nézik.
Vegyünk példának két embert, aki más elvek alapján él: az egyik szabadelvű, élvezi az életet, kihasználja a lehetőségeit, megenged saját magának mindent ( feltéve hogy ezekkel másoknak nem okoz kárt ! ) és van egy másik, aki visszafogottabb módon él, konzervatívabb meglátású, stb. Vegyük azt, hogy amúgy az életben mindkettő végzi a munkáját, tehát nem kifogásolhatóak ilyen szempontból.
Aztán az élet folyamán kirúgják mindkettőt a munkahelyéről/ otthagyja őket az asszony/ elhagyják a haverek/ stb. , minden olyan dolog, ami előfordulhat az életben.
Az első személy hamar feldolgozza az esetet, kiheveri a kudarcot, mert amikor élvezed az életet, akkor nincs időd hánykolódni, és ezért az életed során nem sokáig tartasz keserű ízt a szádban, bármilyen erős citromot is facsart a képedbe a sors.
A második személy viszont idővel megfakul, megöregszik, elfárad, stb. , mert soha nem engedte meg magának igazán azt, hogy kiélje magát.
És nem állítom azt, hogy ez mindenkire igaz ! Viszont sokan vannak így is. Lehet, hogy neked, kedves válaszoló, elég egy tábla sakk ( amely az én kedvencem is ) és egy napsütéses délutánt végigheverni a kertben, de lehet másnak nem ez jelenti a kikapcsolódás és a szórakozás, mert eltérő igényeik vannak. Ebben az esetben hiába él olyan életet, mint te például, mert az nem lesz ő, az csak egy jó másolata lesz egy másik valakinek, de az nem lesz ő saját maga.
válasza:"eltérő igényeik vannak"
Úgy vélem, ez a kulcsszó. (Megint én vagyok, 5.) Mint írtam, a vad bulik engem nem, hogy nem kapcsolnak ki, de az ilyen stílusú zene egyenesen idegesít. Ugyanez áll a dohány- és alkoholtermékekre is: körülbelül ugyanannyira találom őket vonzónak, mint azt, ha meg kéne ennem egy marék tekergőző földi gilisztát.
Ha aztán beüt a krach, a párkapcsolati válság, barátok hűtlensége, anyagi gondok, meg amelyeket még írtál, akkor mindenki a maga módján vezeti le a feszültséget. Te (mondjuk) jól bepiálsz, én újra elolvasom a kedvenc részeimet a Háború és békéből, és ettől olyannyira feltöltődöm, hogy talán jobban is, mint te az italtól - de legalábbis ugyanannyira.
Kamasz koromban voltam pár buliban, hát gyűlöltem mindet. El is menekültem. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy képes valaki élvezni azt, hogy túl hangos a zene, villognak a fények, sötét van, büdös, tömeg, zaj... áááá...
Kinek a pap, kinek a papné.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!