A tesómmal nagyon rossz a kapcsolatom. Javíthatok még?
Fogalmam sincs, hogy fajult ez el idáig. Más családokban a testvérek számíthatnak egymásra, itt meg...
Ő 10, én 14 éves vagyok (mindketten lányok)
Szóval ez rossz kapcsolat már nagyon rég kezdődött. Igazából azóta ellenségek vagyunk, mióta az eszemet tudom. Folyamatosan ment/megy a rivalizálás, és bár vannak viszonylag békés időszakok, az csak azért van, mert nemigen szólunk egymáshoz. Tulajdonképpen szerintem egyikünk sem akar veszekedni, de valamiért mégis összejön. Örülök, ha van 1 nap, amikor nem ordítozunk egymással. Néha ezek a viták odáig fajulnak, hogy egymás halálát kívánjuk... Igen, néha elgondolkozom, mennyivel könnyebb lenne az életem nélküle. De akkor is, tudom, hogy ez nem helyes. Most pár éve ott tartunk, hogy ha tíz mondatnál többet beszélünk egymással, gyakorlatilag mindig összeveszünk. Rokonoktól is kaptunk már olyan visszajelzéseket, hogy nem kellene ennyit és ilyen durván vitáznunk. A szüleinknek is nagyon rossz ezt nézniük. Ráadásul ha mostantól egy rossz szót nem szólnék a tesómra, akkor ő tenné meg, az évek alatt mindketten ilyen tüskéssé váltunk. Szerintetek lehet ezen még javítani? Vagy sose lesz már jó kapcsolatunk?
Próbáltatok már őszintén beszélni egymással? Elmondani kit, mi zavar, vádaskodás és üvöltözés nélkül, türelmesen végighallgatva a másikat?
Ha esetleg nem menne, írhatnátok egymásnak levelet ugyanerről.
Huhaa...ez kicsit meredek...ugyanis tul fiatalok vagytok még,hogy "tüskés" legyen köztetek a kapcsolat.Szerintem még nincs veszve minden.Te vagy az idősebb...neked kell okosabbnak,bölcsebbnek lenned.Esetleg azt tanácsolnám,hogy alkalomadtán ülj le a tesódal,és mondd el neki,hogy ez neked mennyire zavaró,hoyg nem tudtok jó testvérek lenni.Lehet ez őt is bántja,ugyhogy érdemes róla beszélni.Hátha egy jó kis dumcsizás után javul a helyzet.És a szüleid,hoyg próbálnak ezen változtatni....valószinű,hogy ennek a "rossz" testvéri kapcsolatnak ők is az alappillérei,mert nem lett volna szabad hagyniuk,hogy idáig fajuljon köztetek a viszony.
Egy jó beszélgetés talán sok mindent helyre tehet.
Hmm,látom nem csak nálunk ez a helyzet.
Én is 14 vagyoka húgom 8.
Mi is folyamatosan vitázunk valamin,nem akarok veszekedni de valahogy még is kihozza belőlem!
Én nem tudom hogy a későbbiekben így folytatódik e,de nagyon rossz ez így.....:(
Szintén ugyanez van nálunk(16/L; 18/L), csak nem ennyire durva. A kiabálás pár percig tart utána olyan mintha mi sem történt volna, aztán megint kiabálás...
Ugyanaz van mint a #3-nál mindig kihozza belőlem a veszekedést, mert mindig belém köt. Ebben az a legrosszabb hogy ezek a 'belekötések' teljesen ellentmondanak egymásnak, ezek miatt gyakran felhúzom magam és folytatom a vitát.
De már szerencsére valamennyire tudom kezelni. Most 2013-ban meg is ígértem magamnak, hogy bármit is mond megpróbálok normálisan viselkedni. Eddig bevált :)
Neked is azt tanácsolom, hogy ha be is szól akkor vagy ne mondj semmit vagy számolj el magadban 3-ig, nyugodj meg és válaszolj kedvesen. Így nem szítod tovább a vitát. És -talán- előbb utóbb ő is kedves lesz. De ártani nem árt az biztos :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!