Miért mindig én vagyok az "összeboronálós" pletykák alanya?

19 éves fiú vagyok, van két nővérem, és mindig is koraérettnek tartottam magam. Ennélfogva szinte mindig csak lánybarátaim voltak, mert velük jobban megértettem magam a korosztályomból, és nem is akartam tőlük többet.

Azonban az aktuális szűkebb környezetem (az adott osztályközösség, vagy egyetemi csoporttársak) valahogy mindig engem pécéztek ki maguknak, és a húsz ujjam nem lenne elég arra, hogy összeszámoljam, eddig hány lánnyal volt „kapcsolatom” a pletykák szerint. A problémáim ott kezdődnek, hogy nem vagyok szoknyapecér, sem a minden-héten-mással-járó macsó típus, a megjelenésem is inkább átlagosnak mondható.

Eddig két párkapcsolatom volt, szóval nem vagyok elveszett ember. Azonban ezek a pletykák egyre zavaróbbak. Természetesen ennyi idő után megtanultam mosolyogni rajtuk, de attól még fáradság állandóan hárítani, és eltűrni , amikor húzni próbálják vele az agyam. Ezen kívül rossz fényt is vet rám… ha érthető, mire gondolok.

ráadásul nem tudom, mi váltja ki a dolgot, mit csinálok „rosszul”, de szeretnék tenni ellene, hogy később ne származzon belőle hátrányom – feleslegesen.