Mit tegyek, hogy tanuljak és ne így álljak hozzá az egészhez?

Semmit nem utálok jobban mint a tanulást, képes vagyok órákat ülni a füet felett és nézni a falat, akkor is ha tudom, hogy bukásra állok. Úgy vagyok mindennel, hogy majd lesz valahogy, így vagyok az iskola utáni élettel is. Ha nagynehezen meg lesz az érettségim nem akarok tovább tanulni de utána valszeg nem fogok munkát találni. Lennék rendőr, állatorvos, nyitnék menhelyet/kutyasulit de úgy állok hozzá az egészhez, hogy semmi esélyem meg hogy nekem úgyse jönne össze. Meg igazából változó, hogy mit akarok kezdeni az életemmel de az állatok nekem a legfontosabbak, főleg a kutyák. Meg az, hogy rohadtul nem éri meg nekem tanulni, bármennyire is szeretem őket. Ha az életem múlna rajta se tanulnék. Amúgy is nagyon kevés állatorvost képeznek és kizártnak tartom, hogy én bejutnék. Pedig ha tanulnék... A szüleim és a nővérem mindig cseszegetnek, hogy tanuljak de nem mennek vele semmire mert nem érdekel a tanulás meg igen, lusta is vagyok hozzá. De azért örülnék ha jó életem lenne csak dolgozni is kell érte, ezt nagyon is jól tudom. Nem tudom mit akarok majd dolgozni. Úgy vagyok ezzel az egésszel, hogy nem akarok elérni semmit sem az életben, nem akarok öreg lenni, és tanulni sem akarok mert az életem felét tanulnám, másik felét dolgoznám és ez nekem tökre értelmetlen. De az boldoggá tenne ha segíthetnék állatokon. Basszus nem tudom. Az a lényeg, hogy rohadtul nem akarok tanulni. Mit tegyek, hogy kitűzzek egy célt, amit el is érek?

Most hanyagoljuk, hogy kamaszkor, lustaság stb mert tudom. De KELL átmeneti megoldás!

15/L