El fogunk költözni egy közeli faluba városból. Nagyon nehezen élem meg már most. Mégis mit tehetnék, hogy ne csak a hátrányait vegyem észre?

16 éves lány vagyok. Lehet,hogy ha kicsit idősebb lennék,nem viselne meg ennyire..

Ez a költözés a szüleim számára kedvezőbb,sulit sem kell váltanom,mert busszal be tudok járni...

Ma tárgyaltak a ház eladójával anyuék, és a jövő hét végén már papíron is biztos lesz. Most meg olyan rossz a kedvem,én ezt nem akarom... ez egy másik élet lesz,másik ház. A buszozástôl is tartok,mert én inkább az az épp időben elkészülős vagyok... Idøhöz leszek kötve.

A barátaim többsége szintén bejárós ,meg ezt is meg lehet oldani,de én annyira tartok ettől a egésztől.

Egyik barátnőmmel,aki tulajdonkêppen a legjobb bnőm,bár nem is tudom beszéltem erről. Neten keresztül ,írtam neki egy nem kis terjedelmű szöveget ,ő meg lereagálta egy kétszavas mondattal...ez rosszul esett,mert vártam,hogy bíztasson ,ez jól esne az embernek..

Többi ismerősömnek még nem mondtam,mert ugyan 99,9 %,de ott van az az egy tized.

Háát,tudom hülyén hangzik,de legalább kiírtam magamból,és ez jó...

Esetleg közületek valaki,aki hasonló helyzetben volt,mit tapasztalt,hogyan élte meg ?