Az életben tényleg mindig minden úgy történik, ahogy épp a legjobb?

Én hiszek ebben, még akkor is, ha pillanatnyilag ez nem látszik. Példa erre: egyszer elváltam. Évekig próbáltam megmenteni a házasságunkat, de csak én, úgyhogy nem sikerült. Amíg ott éltem a volt férjem mellett, az több év volt. Már hamarabb is költöztem volna, de mindig jött valami, ami miatt még maradtam. Például apósom beteg lett (halálos betegség, el is hunyt), kutyusunk is beteg lett, szívbeteg, 3 évig húzta, nem tudtam volna megtenni, hogy otthagyom. Ezek miatt maradtam. Mit ad Isten, mikor elköltöztem, rá 1 hónapra megismerkedtem valakivel, aki azóta már a férjem 5,5 éve, van egy kislányunk és boldogan élünk. Én úgy gondolom az előző házasságomnak úgy kellett véget érnie, ahogy véget ért, ha nincsen az a több évnyi küzdés és maradás, akkor nem biztos, hogy a második férjemet megismerem. Lehet, hogy akkor mással ismerkedtem volna meg és azzal ugyanilyen jó lenne, ezt nem tudom, de életem legjobb döntése volt, hogy végül elváltam, mert megtaláltam az igazit. :) Én azóta hiszek ebben a kijelentésben.