Titeket ez nem szomorít el?
Őszintén megmondom, hogy én alapvetően a hajléktalanokat nem tudom sajnálni. A kisebbségi erőszakos kéregetőket pedig végképp nem.
Viszont ma ahogy jöttem haza, találkoztam egy 70 év körüli nénikével és annyira megsajnáltam, és szomorú lettem. A hangja és az arca, tekintete olyan volt mint a csupaszív nagymamáké. Eszembe jutott róla a saját nagymamám. Adtam is neki pénzt, de komolyan lelkiismeretfurdalásom lett, hogy nem tudtam neki többet adni, nem volt nálam csak pár 100 forint. De ez olyan szörnyű, olyan rossz kedvem lett utána ettől az egésztől, hogy szegény néni erre kényszerül.
válasza:
válasza: válasza:Nemrég én is nagyon megsajnáltam egy nőt. Középkorú volt, tiszta ruhákban, de látni lehetett rajta, hogy nem gazdag, de ahogy ránéztem, komolyan az anyukám is lehetett volna, és ez lesokkolt... Semmivel nem nézett ki "rosszabbul", pláne nem volt ápolatlan... Ennivalót kért. Egy nyomorult százas nem volt nálam, én is majdnem napról napra oldom meg a dolgokat. Nagyon rosszul esett, hogy nem tudtam neki segíteni, csak annyit, hogy mögöttünk volt egy Burger king, és mondtam, hogy megkérdezhetné, hogy ami sok kaját azok hazahordanak minden nap, mert 3 óránál tovább állt a pulttban... Azt elkérhetné. Jobb nem jutott hirtelen eszembe...
Elég hosszan elbeszélgettünk, nem az volt, hogy ha nem tudok adni neki, akkor sarkonfordul... Szegény sírt a végén amikor elmesélte, h előttem egy faszi leköpte, mert tőle is mert kérni... Elképesztően megalázó dolgok történnek egyre több (nem csöves) emberrel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!