Miért kell az embereknek mindenáron versenyezniük? Miért nem élhetünk csak úgy egyszerűen egymás mellett békességben?

A verseny az emberi természet része. Nézzük meg egy igazán ambíciózus ember életcélját. Meg az olyan emberekét akik szerint van miért élni...például ha megkérnének engem hogy fogalmazzam meg akkor úgy kezdődne hogy "én akarok lenni a világ legjobb....". Aki szereti az életét az a legjobb akar lenni abban amit csinál...

Egyébként a verseny fejleszt MINDENT. Gondolj bele: ha egy autógyár azt gondolná hogy "jó ez ígyis sokat adok el" én nem azt hogy "én akarom a legtöbbet eladni" akkor nem lennének fejlesztések, nem lenne törekvés hogy fölülmúljon másokat, ezzel együtt saját magát, és még mindig trabanttal járnánk...

A versenyszellem amúgy nem rossz dolog: attól hogy valakit ellenfelednek tekintesz nem azt jelenti hogy az ellenséged is. Nézd csak meg a sportban, én pl kézilabdázom, és az ellenfeleimmel kötött barátságaim a legszorosabbak..

Kijelentem: ÉN AKAROK LENNI A VILÁG LEGJOBB KÉZILABDÁSA. Ez mit is jelent? Mindent megteszek azért hogy fejlesszem magam, így emelve az egekbe az állóképességemet, megnövelve az izomzatomat, javítva a szív- és tüdőkapacitásomat valamint az étkezésemet. Nem értek a genetikához, de ezekből a pozitív hatásokból szerintem a gyerekem nagyon sokat fog örökölni.

Mi lenne ha nem akarnék a legjobb lenni csak megelégedtem volna a "másodosztály kispadosa" szinttel ahonnan kezdtem?!...egy elhízott, szívproblémás, önbizalomhiányos, barátok nélküli, magányos senki lennék...most meg egy ambíciózus, boldog ember vagyok, akinek a célja érdekében tett összes lépése önfeledt örömet okoz, és egy szép gólom egy hetet is feldobhat, nem beszélve az önbizalmamrol...

Hát ezt teszi a verseny az emberekkel:)

Megérkeztek Kapernaumba, és amikor már otthon volt, megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztatok útközben?” Ők azonban hallgattak, mert arról vitatkoztak az úton egymással, hogy ki a legnagyobb? Jézus ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája.”

(Márk evangéliuma 9:33-35)