Pénzkeresés és művészet. Megférnek egymás mellett?

A mesterem megél a festészetből, igaz nem húsz és nem is negyven éves kora óta.

Szóval abszolút megférnek, de nagy tudás és jószerencse kell hozzá, hogy a művészi tudásod legyen a kenyérkereső motorod.

De úgy is megférnek, ahogy az első írta: nem a művészetből élsz, viszont a szabadidődet erre szenteled.

Művész vagyok - ez a végzettségem.

Választanod kell, mi a fontosabb. Ha az alkotás, akkor alkotsz és szerencsével pénzhez juthatsz belőle, de nem feltétlenül. Ha a pénzt tartod fontosnak, akkor ki kell szolgálnod valakit aki fizet a munkádért - néha leesik tartalmas munka, de zömmel favágás. De bámi is a fontos, enned kell.

A pénzt a végzettségem gyakorlati dolgokra fordításával keresem, így végülis azzal keresem a kenyerem amit tanultam, de az ilyen munkának jó ha a harmada alkotás és művészet. Az alkotókedvem kitör belőlem és alkotok, ebből vagy lesz pénz, vagy nem.

Ez egyébként más szakmákra is igaz. A "hobbim a munkám" fából vaskarika! A meló az meló - akkor is ha szereted. A hobbi és az alkotás belső kényszer, önmagáért szereted és csinálod, rengeteg időt és akár pénzt áldozol rá. A munkával ez sosincs így. A munkát az ember pénzért végzi akkor is ha nincs kedve vagy elszáll az ihlet, de csak addig és csak akkor, ha fizetnek érte.

Ha alkotsz létrehozol valami olyat amihez nem szabnak meg neked mások kismillió paramétert. Megrendelés esetén ez ritka mint a fehér holló, ha azt is mondja a megrendelő, hogy rád bízza - rögtön belekotyog mihelyt elkezdesz vele dolgozni. Ha viszont csinálsz valamit és utána próbálod pénzzé tenni, hamarosan szembesülsz vele, hogy meg kell találnod azt a közönséget, aki meg tudja és akarja fizetni a művet. Ez egy munka. Amíg nem adtál el semmit neked kell csinálnod, mert nem tudsz fizetni valakinek ezért. Ha piacra dolgozol, akkor megint csak ki kell szolgálnod a vásárlók igényét, különben felkopik az állad.

Nemhogy megfér, üzlet nélkül nincs alkotás.