Mi életetek legcikibb sztorija?

még gyerek voltam és féltékeny nagyoon..Volt egy csaj akivel párom (aki még mindig a párom így 5 év után is) nagyon sokat beszélgetett én meg féltékeny voltam.

Aztán a párom legjobb barátja be volt rúgva és msn-en beszélgettünk,de azt hitte én vagyok a párom,tehát azt hitte párommal beszél. Én meg elkezdtem fikázni a csajt mennyire csúnya meg mennyire fogyatékos és hogy szerinte is így van -e. Ő meg még írta is hogy hát jah nem egy szépség,meg stb tehát orrba-szájba szidtuk úgy hogy még mindig azt hitte párommal beszél.

Másnap felmentünk párommal ehhez a sráchoz és ott volt a csaj is. Szóba került hogy tegnapi beszélgetés,én meg mondtam a srácnak hogy velem beszéltél áám nem párommal. Erre elkezdi hú,úristen nem is emlékszek rá,leül a géphez és elkezdi olvasni a beszélgetést persze a csaj végig nézte ahogy nagyon primitív és gyerekes módon oltom őt a sárga földig,azt hittem ott süllyedek el szégyenemben. Gondoltam végigolvassa engem itt helyben megtép.

De a csaj okosabb volt nálam én meg még bocsánatot se kértem tőle :( Párommal megbeszélte hogy nem haragszik rám tudja hogy csak féltékeny voltam. És tényleg féltékeny voltam,meg alapból utáltam mert az ő anyja meglopta az én anyámat fél millió forinttal.

Azóta is bánom az esetet és így felnőtt fejjel is lesül a bőr a képemről.

Biztos volt pár ciki dolog még az életemben,de ez maradt meg bennem a legjobban..:(

Nem a csajt kellett volna büntetnem azért mert az anyja bűnöző!

És ezek után anyám is hozzám fordult, hogy ez nem beteg dolog-e (mit mondhattam volna, gondoltam megnyugtatom, hogy nem az, nekünk is volt :D ). Erre ő, hogy akkor ha ő venne egyet, akkor az most hogy van: apunak vegye, vagy magának.

Jó kis beszélgetés volt. Nem sírom vissza.

Vendég volt nálam.Míg ő ült a szobában, én kimentem Wc-re.Mikor felemeltem a wc-papír tekercset, kiesett belőle egy nagy pók, a combomra esett és bemenekült a farmeromba.Én eszelős sikoltozás kíséretében téptem le magamról a nadrágot, aztán jól megtapostam, biztos, ami biztos,hátha megdöglik benne a pók, de nem láttam, hová bújt benne,így nem mertem felvenni és bugyiban sétáltam ki a mosdóból.

Nem is tudom jellemezni, milyen képet vágott a vendég...Én, mivel jobbat nem tudtam kitalálni, odasétáltam a szekrényhez és felvettem egy másik nadrágot.Próbáltam természetesen viselkedni, nem volt könnyű.

Más:Diszkóban voltam, de hamar meguntam a bulit, hogy a többiek ne fárasszanak a kérdezősködéssel és hogy levágjak egy sarkot, a hátsó kijáraton szándékoztam kiosonni, amit egyébként rendkívül ritkán használtak, talán azért is, mert itt annyira sötét volt, hogy szó szerint az orráig sem látott az ember.Óvatosan, lassan indultam lefelé a kivilágítatlan lépcsősoron,egyszer csak puha "talajt" érintett a lában és elégedetlen nyöszörgés kíséretében meigingott a lábam alatt.Aztán hallottam alulról egy fiú és egy lány meglepett suttogását.Nos, rájöttem, hogy letapostam egy lépcsőn enyelgő párocskát :)

Ez a diszkós sztori nagyon jó volt :)

Még eszembe jutott nekem is egy emlékezetes wc- papír- történet.

Mekiben voltam, és elmentem a mosdóba. Üldögéltem, kézbe vettem a wc-papír tekercset (akkor még kis tekercseket raktak ki), az meg kiesett a kezemből, és kigurult az ajtó alatt, úgy, hogy a vége a kezemben maradt. Éppen senki nem tartózkodott a wc- k előtti helyiségben, hát gyorsan megpróbáltam visszahúzni. Pont mint valami idióta filmben. Igen ám, csakhogy a guriga ilyenkor nem visszajön, ha megrántod, hanem tovább gurul.

Miközben rángattam, elképzeltem, mit láthatna az, aki most belépne, ezen könnyesre röhögtem magamat.

Végül csak sikerült berántani, szemtanú nélkül.

Van még ciki sztorim, csak tegnap nem volt időm leírni, most folytatom:

Hazafelé utaztam egyedül, egy eléggé zsúfolt buszon.Valami vicces dolog jutott az eszembe és ellenállhatatlanul rám tört a röhögés.Előbb próbáltam köhögésnek álcázni, de ettől sajnos még viccesebb lett a helyzet, úgyhogy inkább hagytam, hadd törjön ki belőlem a nyerítés,mielőtt még tényleg megfulladok.Pár sorral mögöttem diákok ültek és ők is elkezdtek röhögni.Voltak olyanok is, akik inkább riadt, vagy megbotránkozott arckifejezéssel bámultak.Sajnos még volt pár megálló hazáig és az arckifejezések, meg a kórusban (rajtam)röhögő diákok, nos, ez csak rontott a helyzeten.Boldog voltam, mikor megérkeztünk a házunk előtti megállóhoz és lemenekülhettem a buszról.Aztán séta továbbra is egyedül vihogva hazafelé.

Másik sztorim ismét pókos.Nyugisan sétáltam az utcán a barátommal, a kabátom a karomra terítve,mivel eléggé meleg volt.Egyszer csak megláttam, hogy mászik rajta egy elég nagy pók.Velőtrázó sikoly kíséretében elhajítottam a kabátomat, ott a forgalmas utca közepén.Pont egy sietősen közeledő, öltönyös, ügynökszerű alak elé esett.Meglepettem nézett rám, aztán sietett tovább.

Ez a történet szintén cikis, szerencsére nem az enyém volt a főszerep:Barátnőmmel mentünk a suliból az állomás felé, de mivel nagyon sokat kellett volna a buszra várnia, úgy döntött, ugorjunk fel előtte egyik haverjához beszélgetni, na meg szegénynek vécére is kellett volna mennie és ez is közelebb lett volna így.Szinte rohantunk felfelé a lépcsőn, megállunk az ajtónál, barátnőm csenget, dörömböl, nem jön senki.Újra dörömböl és kiabál:"Nyisd már ki, vagy a lábtörlőre sz@rok!!" Mire morcos képű alak jelenik meg az ajtóban."Azt nem ajánlanám"-mondja apatikusan.Olyan volt, akár csak Máris szomszéd :D

Nos, rájöttünk, hogy a nagy sietségben barátnőm a kelleténél egy emelettel lejjebb csengetett.