Vajon a zsidó emberek értelmesebbek a többi népnél vagy csupán több közöttük a kiemelkedő elme, mint másoknál?

Nem biztos, hogy értelmesebbek. De sokkal jobb az oktatási rendszerük, jobban törődnek a gyerek fejlesztésével. Legalábbis régen így volt.

Egy református ismerősöm zsidó iskolába járt. Úgy tanultak írni, hogy a tanító minden gyereket egyenként az ölébe ültetett és fogta a kezét, amíg nem tudott szépen írni.

Az oktatási rendszerük valóban jobb.

Az átlag IQ szintjük állítólag magasabb mint európaiaké de az japánokénál alacsonyabb.

A zsidó családokban az egyetlen dolog, amire nem sajnálják a pénzt -még ha kevés van, akkor is- a gyerek iskoláztatása.

Ennek elég régre visszanyúló történelmi és vallási okai vannak.

több oka is van, a legfontosabb a kultúra, mai a vallásból fakad.

A zsidó kultúrában mindig is központi szerepet játszott a gyerek tanítása, taníttatása - még akkor is, ha ez a szülőknek nehézséget okozott. A Robert Capa kiállításon volt egy fotósorozat az egyik izraeli zsidó menekülttáborról (Izrael megalakulása után olyan 600-700ezer zsidó menekült a környező arab országokból az új szidó államba + nagyon sok európai bevándorló is érkezett, és az 50es években a frissen alakult állam egyszerűen nem bírt ennyi embert elhelyezni, ezért a bevándorlókat menekülttáborokban szállásolták el, ezek egyszerű sátortáborok voltak, itt várták, hogy mikor tudják majd elszállásolni őket), és ott volt egy zseniális fotó, hogy a sátrak között felállítottak egy asztalt, és a gyerekek a körül ültek, és egy szakállas zsidó tanította őket, mert a gyerekek oktatása a menekülttáborban sem szünetelhetett.

Másik dolog, hogy a zsidó vallásban nincsenek dogmák, hanem rengeteg vélemény, értelmezés van, maga a zsidó vallási oktatás is hagyományosan úgy ment, hogy kiscsoportokban, gyakran párokban egy tanító felügyelete mellett vitatkoztak a gyerekek egy kis tórai szövegrészletről vagy akár csak egyetlen szóhasználatról, hogy miért éppen az szó van használva, miért nem egy másik, mit jelent ez. Ez azt jelentette, hogy azt az egy kis részletet több oldalról kellett körüljárni, több szemszögből megvizsgálva, érveket felhozni az egyik szempont felől, ellenérveket a másik szempontra, összekapcsolni más idézetekkel, hogy milyen más szövegrészletekkel lehet alátámasztani a saját vagy cáfolni a másik érvrendszerét, időről időre a tanító is felvetett újabb és újabb szempontokat kérdéseket, stb. Ha esetleg olvastál Talmudot, ott ez nagyon megy.

Tehát magából a vallásból kiindulva (hogy nem dogmatikus) az egész kultúrában nagyon erősen benne van az, hogy keresd a saját utadat, új nézőpontokat, legyen egy kritikus hozzáállásod a dolgokhoz, ne fogadd el kész ténynek a "köztudottat", hanem fogalmazz meg kérdéseket, járd körül a témát, közelítsd meg több oldalról, keress párhuzamokat, összefüggéseket más dolgokkal, példákat, ellenpéldákat, stb. Ez pont az, amit tudományos gondolkodásnak lehet nevezni, és ez évezredek óta a zsidó kultúra egyik központi része.

Ez egy térítő jellegű vallásra épülő kultúránál sokkal kevésbé tud így lenni, mert ott óhatatlanul központosítani kell, dogmák lesznek, amiket a társadalom nagyobb részének már csak készen be kell fogadnia - mert egyszerűen nagy és rendkívül heterogén a közösség, amit egyedül a vallás, és annak is az egyfajta értelmezése tart össze. Amint teret nyernek a többfajta értelmezések, az egész széteshet több darabra.

Egy olyan vallásnál viszont, ami azt mondja, hogy én egy nép vallása vagyok, és ezzel együtt aki ezt a vallást követi, az mind ugyanannak a népnek a tagja, ott nincs szükség ilyen szintű központi összetartó erőre, hiszen maga az egy néphez tartozás kellő összetartozást ad, ez sokkal nagyobb mozgásteret ad,.

És ezek a különbségek a kultúrára, a társadalomra is hatással lesz. Az első esetben olyan társadalom és kultúra épül ki, amelyik az egyént sokkal tekintélytiszteletre neveli, a másodikban viszont sokkal inkább önállóságra és innovációra - sok mindent el lehet mondani a zsidó kultúráról meg a zsidókról, a tekintélytisztelet nem éppen az elsők között lesz, ha esetleg már voltál egy zsinagógában istentiszteleten, meg egy katolikus misén, szembeötlő a különbség.

Tehát a fő ok maga a kultúra volt, és ehhez még járultak hozzá egyéb segítő tényezők, mint hogy az elmúlt 2000 évben (leszámítva a modern Izraelt) mindenhol kisebbség voltak, ráadásul jól megkülönböztethető kisebbség, amiknél elég gyakori, hogy sokkal nagyobb a motiváció, a bizonyítási kényszer (pl. a kínaiak remek példák, az örmények is a törököknél - persze van ellenpélda, de általában ez azért igaz). Másrészt elég gyakran üldözték őket, kitiltották őket helyekről, amikor csomó dolgukat hátrahagyva kellett elköltözniük (erre szokták mondani, hogy nem véletlen, hogy a hegedű a hagyományos zsidó hangszer, és nem a zongora..), a tudást pedig nem lehetett elkobozni, az mindig náluk volt, és mindenhol jól jött.

Emellett csomó munkától el is voltak tiltva a középkori Európában, ami miatt egyrészt maradt számukra az olyan munkák, így jellemzően nem melósok voltak, hanem pl. pénzzel foglalkoztak, amihez külön jól jött, hogy mivel alapból is kiemelt szerepet játszott náluk az oktatás, ezért majd mind tudott írni-olvasni, számolni (ami akkoriban bőven nem volt általános), és ez még plusz motivációt jelentett az önállóságra és az oktatásra. Emellett olyan következménye is volt, hogy egyrészt alapból a nagyobb városok környékén összpontosultak a zsidók, és mikor beindult a polgárosodás, hogy már nem a földek jelentették elsősorban a gazdagságot (aminek a bortoklásától a zsidók úgyis csomó ideig el voltak tiltva), hanem a kereskedelem, a pénz, a befektetések, akkor a zsidóságon belül nagyon nagy arányt tett ki a városi ón. polgári réteg, és viszont, ennek a rétegnek (főleg Kelet-Európában) nagyon nagy része zsidó volt. Ebből adódott, hogy mikor a felsőoktatás szerepe úgy tényleg beindult, akkor azt elsősorban pont ez a városi polgári réteg tudta igénybe venni (az egyetemek a nagyvárosokban voltak, náluk volt ennek hagyománya, meg nekik volt erre pénzügyileg is lehetőségük), amin belül alapból is nagyon nagy volt a zsidók aránya, is ezen túl még kellően motiváltak is voltak.

pl. a háború előtt Budapest lakosságának olyan 20%a volt zsidó (a Magyar Királyság területén 6%nál kevesebben voltak összesen), és az egyetemekre járók harmada.