Számotokra mennyire kellemes társaság az, aki sokat kérdezget rólatok?

A legkellemesebb. Szeretem, ha érdeklődnek, szoktam viszonozni. Ciki, vagy sem, szeretek magamról beszélni, ha ilyen irányú kérdéseket kapok.

24N

Kérdezés és kérdezés között nagy különbség van.

Nem mindegy ki kérdez és mikor.

Nem mindegy mi a célja: érdeklődés, vagy vájkálás.

Nem mindegy milyen mélységben.

Nem mindegy, hogy első találkozáskor, vagy régebbi ismeretségnél.

Lehet ez kellemes, ha pl. hobbidról kérdeznek, vagy amit szeretsz csinálni. Erről általában szeretnek beszélni az emberek. Vagy családjukról, gyerekekről.

Magán- és túl személyes kérdezés inkább kényelmetlen. Nagyban függ a kapcsolat kiépült viszonyától.

Persze előfordulnak kivételek, esetek, amikor jó ha az ember kibeszéli magát, vagy jól is esik, ha érdeklődnek felőle.

Megérzi a lélek, hogy őszinték a kérdések, vagy csak udvariasságból van.

Volt egyszer egy ismerősöm, aki azt fogalmazta meg, hogy igazából nem is érdekli a másik fél, csak azért beszélget vele, mert utána őt is meghallgatják és kéz kezet mos alapon meghallgatják egymást. Ez mondjuk elég siralmasnak hangzik, de attól még működhet.

Legyünk őszinték: amikor találkozunk ismerőssel és rákérdezünk pl. hogy vagy?

-akkor igazából nem várjuk, hogy elkezdje mondani, mert sem időnk, sem energiánk nincs végighallgatnia dolgait, hanem ez egy udvariassági kérdés, amire azt kell válaszolni, hogy kösz, jól vagyok :)

Ha valakit bővebben érdekel, az úgyis rákérdez újra.