Miért váltak ilyenné az emberek?

"Én úgy hittem, hogy a férfiaknak nem szabad kimutatni a fájdalmaikat, erősnek kell lennünk."

Ez több, mint 100 éve volt érvényes, ma már régen túlhaladott elképzelés. Elvégre te sem úgy élsz ma, mint a dédszüleid - akkor meg miért akarod az akkori normát mércének tenni?

Ez hülyeség. Ha nem mutatod ki az érzelmeidet, senki sem fog megkedvelni soha.

Ez más probléma.

Én értem mire gondolsz.

Gondolom nem az a véglet vagy, aki lebetegedésig magába folyt mindent, és van jó barátod/párod, akivel megosztod, akire tartozik, baj fokozattól függően. Viszont igenis szerintem nőnek is férfinak is szüksége van egy bizonyos tartásra;ne ömlesszem már mindenkire rá a bajaimat, mint egy teherhordó szamárra.

Az első jót írt amúgy.

Én találkoztam már "mélyérzésű" fiúkkal. Egy közülük elsőre nagyon aranyosnak tűnt. De az aranyosság mögött olyan instabil, érzelmeit uralni nem tudó, nőgyülölő, világot el nem fogadó, makacs lélek volt, emellé hisztis hogy nem tudott bennem vonzalmat kelteni. Pedig elsőre tényleg aranyosnak tűnt, és kedvesnek. Ezért szeretem jobban megismerni mi mögött mivan...én többször tapasztaltam sajnos ezt a szétziláltságot, mint a harmóniát.

Az érzések elfojtása - tagadása, és uralása - kézben tartása közt nagy különbség van.

Nem is kell mindenkinek kifele tudni arról, mikor milyen nyavalyája van az embernek, és igen, ezért kénytelenek vagyunk egykedvűséget felhúzni, ha nem akarjuk, hogy úton útfélen azt kérdezzék, mért lóg az orrod.

Igazából a nők tették ilyenné a férfiakat.Régen a nők állandóan panaszkodtak hogy a férfiak olyan érzéketlen lények akik soha semmi érzést nem mutatnak ki és hogy olyan mintha nem lenne szívük.

És emiatt megváltoztak a férfiak , de úgy tűnik hogy eltúlozták ezt a változást.