Hány ember tudná megmondani, hogy milyen telefonos díjcsomagban van?

Úgy tűnik, mintha nem lenne ez nagy arány. Sok embernek fogalma sincs, ezért úgy "spórol", hogy a lehető legkevesebb összeggel tölti fel még az is, akinek amúgy futna többre is. Több ismerősöm a lehető legújabb készülékkel rohangál, a boltokban nem nézi ám, hogy a legolcsóbb kaját-ruhát vegye, a telefonnál meg sír-rí, hogy jááj, spórolni kell ám. Alapból fogalma sincs, hogy milyen díjcsomagja van, hogy netán TÉNYLEG spórolhasson, aztán amikor 3 nap múlva már nincs pénz a kártyáján, akkor meg az enyémet használja mind.

Amikor meg kiderül, hogy ősrégi Domino kártyás díjcsomag, meg 80-90 Ft-os percdíj van, akkor meg "jó az". Mikor elmagyarázom, hogy szabad ám hűségidő nélküli előfizetést is kötni, aminek a havidíja 2-3 ezer Ft közt van, mint egy rendes havi töltés, csak sokkal jobban járna vele, akkor meg nyafogás van, hogy jááááj, előfizetés, azt nem szabad, az csak pénzpocsékolás, hova gondolok én. Ha meg annyit mondok, hogy akkor töltsön rá még 1500-öt, az nem sok, és talán kihúzná a hónap végéig, akkor jáááj, nincs pénz, és következő hónapban már újabb menő készüléke van, amit készpénzben fizetett ki. Amit viszont nem tud használni, mert sajnálja rá a pénzt.

Valaki meg tudná mondani, hogy felnőtt embereknek minek 50-60 ezres telefon, ha 3 ezernél többet nem szán rá, és azt egy nyomorult 90 Ft-os percdíjjal 2 nap alatt lebeszéli? (és nuku sms, nuku net) De legalább ne mondanák, hogy "spórolnak", mert közben nagy lábon élnek! És ez csak a legdurvább példa, sok hasonló van.

Nemcsak ismerősök, ugyanezt tapasztalom a neten is, úgyhogy az a kép alakult ki bennem, hogy átlagosan kb ilyen lehet a hozzáállás.

Szerintetek létezik, hogy ilyen sokan be vannak oltva a telefon ellen? Szinte kötelező ostobának lenni hozzá.