A Goth és az Emo stílus között mennyi különbség van?

Ennyi b@romságot!

Én goth vagyok és a szubkultúrát nem felvenni kell hanem bele születni,ha a gondolkodásod,világnézeted is olyan mint egy goth-nak csak akkor válhatsz azzá!Meg mi ez az érvagdosás???IDIÓTA!a Goth-ok ku rvára nem vagdossák magukat max a divatgec ik,mi nem várjuk a halált csak tudomást veszünk róla és elfogadjuk míg mások bepisálnak a gondolattól,nagy részünk igazi művész és csodálatos képeségekkel rendelkezik,és mi nem divatból hordjuk a feketét hanem mert ez a kultúránk lényege aminek minden egyes igazi goth a szerves része!

ui:Ha ekkora sötét f@szok vagytok inkább ne is írjatok semmit (tisztelet a kivételnek) mert láttam igaz dolgokat is!Amúgy az nem industrial goth,egyszerübb lenne ha a cyber goth kifejezést használnád,gondolhatod hogy a műrasztát nem fonatja a hajába kurv@ kényelmetlen,nehéz meg mindenf@szom,max party kellék!

Én úgymond "beleszülettem" a goth életstílusba. Képzőművészetet tanulok, de mellette tizen akárhány hangszeren játszom. Verseket, novellákat írok.

Nagyon ritkán káromkodok, de úgy érzem, annak is megvan a maga létjogosultsága.

Külsőleg: Ragaszkodok a fekete színhez, és nem érdekel, ki mit mond miatta. (és mondjuk úgy, hogy ez finoman szólva nem csak "kétéves hóbort")

Csak feketével festem magam.

Nem öltözködöm túlságosan kirívóan, de ez így épp eléggé megkülönböztet.

Eléggé hangulatember vagyok, de soha nem lennék öngyilkos, és nem vagdosom meg kínozom magam.

Ezeket biztosan el tudom mondani magamról, mint goth.

Az emo stílus messze más életszemléletű. A goth ember belülről néz kifelé, mint az a bizonyos "ablaküveg-effektus", az emo viszont magába forduló, kissé elszigetelt, inkább csak a maga belső világával foglalkozó és nem túl nyitott; sokan azonosítják a depressziós emberekkel, amit szintén tévesen tesznek.

Megint más a "divat-emo", aki mondjuk 14 éves, masnis halálfejes cuccokat hord és kínkeserves világfájdalmat erőltet magára, majd a másik percben már hangosan röhögcsél. Ezzel nem leszólni vagy megbántani akarom őket, de sajnos ez az igazság; csak divathóbortból követik legtöbben.

Mindkét stílus követői között vannak, akik csak divatból veszik fel, mert abszolút nincs egyéniségük.

Nem vagyok goth, viszont közel áll hozzám a stílus - csak feketében járok, de pl nem vagy ritkán festem magam, és a hajam sem fekete, ezért senki nem mondaná meg rólam ránzésésre -, a zenéjük, az életfelfgásuk, és az is tény, hogy nagyon sok tehetséges művész van köztük.

Míg az emok a világfájdalmukat és szeretethiányukat teszik a kirakatba, sokan közülök semmit nem tesznek érte, hogy megnyerjék a másikat, míg a goth-ok között rengeteg nyitott, barátságos embert ismerek.

A fő különbség köztük az élethez való hozzáállás, de ezt már leírták előttem.

Amúgy meg ne ez alapján akarjátok már megítélni egymást!

Egy emo is lehet ugyanolyan intelligens, művészlélek mint egy goth. Ez személyenként változó.

Annyian írtátok már, hogy "gothnak születni kell". Nos, ez az emonál sincs másként. És most ne a pózerekre gondoljuk már könyörgöm, hanem a stílus valódi képviselőire!! Lehet, hogy emo csak akkor lesz valakiből miután már szenvedett az életben, de akkor is ...erre születni kell. Ugyanis, ha az ember érzékeny, akkor jobban hat rá a szeret hiánya, zavarja, ha az emberek bántalmazzák egymást, zavarja az is, ha egy állatot bántalmaznak.

Ez nem úgy működik, mint ahogy sokan gondolják. "jaj én emo vagyok, akkor csak magammal törődök, sajnáltatom magam, a többiek meg le vannak sajnálva" - nos előfordulhat, hogy van ilyen ember is, de egy igazi emo törődik másokkal, gondoskodik másokról, érdekli mások érzése és nem csak a sajátjával foglalkozik!

Az emo stílusnak is rengeteg alágazata van, de azért azt is figyelembe kell venni, hogy minden embernek meg van a saját személyisége, és az nem fog megváltozni attól még, hogy az illető emo. Mindenki abba az alágazatba sorolja magát, amelyik a leginkább illik rá.

Agyvérzést tudok kapni az olyan kiírásoktól, hogy: "az az álmom, hogy ire emo legyek"

Ilyen nincs!!! Vagy vonatkoznak rád az ire emo-k tulajdonságai, vagy nem. Olyan nincs, hogy akkor én most ire emo leszek és innentől kezdve így viselkedem. Ők nem igazi emo-k, de sajnos az ilyenek miatt nézik le az emo-kat, mert ezeknek van a legnagyobb hangjuk.

Egy emo általában visszahúzódó, csöndes, kissé magába zárkózott ember, ezért sokat mereng az élet nagy kérdsein, ám a saucy emo-k oldala kissé vidámabb, ők az örök vidámsággal próbálják kifejezni magukat, holott ők is sokat szenvedtek már az életben, de valahogy nehezükre esik ezt kimutatni, vagy nem is akarják.

Amit még nem szeretek hallani az a következő: "12 évesen hogy lehetsz emo? 12 évesen még minden tiszta happy, nem szenvedtél még eleget, csak anyuci meg apuci elkényeztetett kislánykája/ kisfia vagy"

Utálom mikor az emberek ilyeneket mondanak. A kívülállók csak találgathatnak, nem tudják, hogy mi történt az illetővel. Vegyünk például egy 12 éves kislányt. Egy lány esetében az erőszakot illetően a határ a csillagos ég, családon belüli erőszak, nemi erőszak...ittas, részeges apuka, elmezavarral küzdő anyuka...sorolhatnám tovább...egy gyerek ki van téve a szülők minden hülyeségének, és védtelen velük szemben...

És akkor a 12 éves kisfiú...A fiú rájön, hogy vonzódik a saját neméhez. A fiú fél, hogy vele van a baj, fél hogy az apja megtudja. Az apja, akire felnéz, akit csodál, és akinek semmiképpen sem akar csalódást okozni, ezért igyekszik minél inkább eltitkolni, de az apa valahogy csak tudomást szerez róla. Az apa nem tudja elfogadni a fiát "én nem így neveltelek" ...és elveri a gyereket, amiért "rossz", hiszen az apja nem melegnek nevelte...

Hát igen...általában az ilyen éretlen felfogású felnőtteknek köszönhető, hogy a gyerekek emo-k lesznek. Miért? Mert gyermekkorban muszáj tartozni valahová. És ha tovább vezetjük a szálakat...Egyedül gyengék vagyunk, falkában már erősek.

Innen már sokféle képpen alakulhat a történet. pl.: Neten elkezdenek szomorú hangvételű verseket olvasni, így hamarosan rátalálnak az emo-ra is, megismerkednek a stílussal, az életfelfogással. Magukban emo-nak kezdik vallani magukat .A suliban piszkálják, amiért mindig olyan nyomott hangulatú, szomorú...de persze ő nem tehet róla, mert ez így alakult ki...ő ilyen, lehet egyszer kinövi, lehet hogy már örökké ilyen marad.

Belül rossz dolgokat érez, "nem vagyok fontos senkinek, miért éljek tovább?" persze ez nem így van, de rossz pasztban az ember ezt érzi, főleg akkor ha még nagyon érzékeny is az illető. Megismerkedik olyan zenekarokkal, akik minden fájdalmát megéneklik. Kialakul a saját világnézete, (főleg az őt ért rossz dolgok hatására) ...

Íme röviden, tömören az emo...remélem segítettem^^ Persze a gyökerek nem itt kezdődnek, de manapság ez a jellemző a tinikre...

A gothok meg hiába ha sokat szenvednek, ők valahogy nem éreznek késztetést rá, hogy ezt oly módon kimutassák mint az emo-k. Ők magukban elraktározzák csendesen, de nem beszélnek róla, vagy csak ritkán. Elfogadják a rideg valóságot, az emo-k megpróbálnak küzdeni ellene, mert túl...jók ahhoz, túl ártatlanok, hogy elfogadják a kemény, rideg valóságot.

Az emo-k sokkal gyengébbek belül, a gothok erősebbek.

És itt bontakozik ki az ellentét a két stílus között.