Ti mit csináltatok akkor amikor elveszítettetek egy barátnőt?

Nekem 25 éves barátságom ment gallyra néhány nap alatt, pedig 10 éves korom óta voltunk barátok. A történet elég gáz: a fiam szülinapi buliján a lánya elemelte a gyerek frissiben kapott MP3-asát. Kisakkoztam, mi történt, felhívtam, elmondtam neki. Először felháborodott, hogy megvádoltam, aztán a lánya bevallotta a dolgot, akkor meg a szégyen miatt nem akart szóba állni velem. Hetekig próbálkoztam, és bár úgy tűnt, rendeződik a helyzet, soha többé nem lett a régi. Egyre ritkábban találkoztunk, egyre kevéssé volt nyitott vele. Végül teljesen eltűnt.

Nagyon megviselt, é is sokat sírtam, hiszen addig minden jót és rosszat meg tudtunk osztani.

Aztán lassan beletörődtem, mert nem volt más lehetőség.

A te eseted szerintem más, az ilyen hirtelen jött harag talán könnyebben oldódik.

Mi anno hárman voltunk legjobb barátnők a gimis évek alatt. Amikor a fősulit kezdtük, augusztusban elhívtak egy találkára, nyáron szét széledtünk, gondoltam jó lesz végre újra együtt. Hát mint kiderült azért hívtak oda, hogy sarokba szorítsanak végre és az elmúlt 5 év sérelmeit a képembe vágják. Olyan piti ügyeket fújtak fel az idő múlásával, amikre már alig emlékeztem. Köpni nyelni nem tudtam, hogy az ilyeneket miért évekkel később kell megbeszélni. Egyikőjükről kiderült, hogy igazából sosem kezelt barátnőjeként, mindig versenytársat látott bennem és sosem kedvelt igazán (na kössz), a másikójuk meg csak ült ott és bólogatott. Olykor segélykiáltó pillantásokat vetett rám, de csak félrenézett, mint aki szégyell az oldalamra állni.

Szét lettem oltogatva úgy, hogy szinte mit sem tudta az utóbbi időszakomról, mert más sosem voltak kíváncsiak rám. Hogy én hogyan tettem túl magamat ezen?

Nős volt két barátnőm és jelenleg már 2. éve, hogy egy sincs! Úgy tudtam túltenni magamat rajta, hogy abbahagytam sebnyalogatást és pontot tettem magamban ezekre a barátságokra. Nekem nincs szükségem ilyen emberekre a közvetlen közelemben! A többi barát/haver felé fordultam és igyekeztem rájuk koncentrálni. Sokáig tartott mire kihevertem, de mostmár sokkal inkább érzem azt, hogy jobb így és helyes döntés volt akkor a kapcsolatot megszakítani velük (bár kimondva sosem lett hogy ennyi), mint továbbra is olyan embereket vallani a legjobb barátaimnak, akik közben mint kiderült utálnak...

2-es vagyok *Nos

És bocsi a többi hibáért is, vannak fura dolgok az irományomban!

Velem ez van!Egyik legjobb barátnőm egy éve sétált ki az életemből,a másik meg 6 hónapja!

Nagyon nehéz,még mindig hiányoznak,mert senki nem tudja őket pótolni,pedig nem tegnap történt.Van 2-3 barátnőm,de ők nem tudják azt megadni,amit ez a 2 lány adott.

Nem tudom mikor fogok tudni túllépni.Nagyon fontos embereket vesztettem el.Azóta elég magányos vagyok... :(

Kitartást!!!

20/L

Én elveszítettem egy barátnőmet pár hete, sajnos már nem tudok vele beszélni pedig annyi mondani valóm lenne.

Az én barátnőm sajnos egy súlyos betegség miatt életét vesztette. A te barátnőddel meg csak pillanatnyilag összekaptál majd megbékél.

Az egyik barátnőmmel igazából én szakítottam meg a kapcsolatot. Nagyon összevesztünk egy nekem eladott tárgy miatt / barátságban sajnos nincs üzlet /, mindenfélét a fejemhez vágott és én közöltem vele, hogy részemről befejeztem a vele való barátságot. Utána még küldözgetett nekem e-maileket, meg egyszer felhívott telefonon is, afféle pitiáner dolgokkal / na, bocsánatot azt már nem kért, mert szerinte ő nem csinált meg mondott semmi rosszat, hát, persze /. De én nem foglalkozom vele. Nem volt végül is olyan régóta tartó barátság ez, bár, sok volt bennünk a közös. De még vannak szerencsére barátnőim, jó ismerőseim rajta kívül.

A Te esetedben jobb, ha pihenteted egy ideig a kapcsolatot, akár fél évig is. Aztán próbálj nyitni felé, vagy akár lehet, hogy ő fog feléd. Hátha addigra kibékül veled. Ha meg nem, akkor más barátnőt kell keresni, van rá esélyed, hogy találni fogsz, hiszen még fiatal vagy.

Én is elvesztettem anno egy barátnőmet, nagyon fájt sokáig, mert jóban voltunk, de kiderült, hogy rengeteget hazudik, kitalál dolgokat, megjátssza magát és elk*rvult, apám mondta, hogy egy kocsmában ajánlgatta magát mindenkinek, pedig még 18 volt...

Én a szemébe mondtam a véleményem, neki nem tetszett, lebukott, így járt...

Közhely, de ezen is csak az idő tud segíteni.

22/L