Miért nem szeretnek a fiatalok rendesen, a teljes nevükön bemutatkozni?
Huszonéves vagyok, de azt látom, hogy a tinédzserek és kb. úgy 35-ig úgy mutatkoznak be leginkább, hogy csak a becenevüket mondják. Pl. Timi vagyok. Pedig ezt nagyon nem illik. A facebook-ról nem is beszélve. Nyilván azért terjedt el ezt a Nyuszika Vok Tsőő -féle betegség, mert a delikvens élőben is úgy mutatkozna be, hogy ő Nyuszika, aztán cső, mindenki mehet a fenébe. Az igazi neve meg rejtély marad.
A fiatalokat senki nem tanította meg arra, hogy bemutatkozásnál azt mondjuk, hogy Kis Tímea vagyok? Nem Nyuszika, és nem is Timi.
Ti hogy vagytok ezzel?
Engem nem zavar, mert nem úgy fogom szólítani hogy Horváth Tímea, hanem csak a keresztnevén, az meg hogy Horváth vagy más különösebben nem érdekes egy informális találkozásnál.
Üzleti tárgyaláson, állás interjún persze más a helyzet, de egyébként szerintem elég a keresztnév.
> Ti hogy vagytok ezzel?
Én mindig a teljes nevemet mondom bemutatkozáskor, és a másik fél is. Nem találkoztam még ezzel a "jelenséggel".
nem becenevet szoktam mondani, de baráti jellegű találkozóknál (ahol alapból úgy is tegeződni fogunk kérdés nélkül) általában csak a keresztnevet szoktam mondani.
Egyszerűen az a tapasztalatom, hogy a bemutatkozásnál az emberek többségének (pl. nekem is) gondja van azzal, hogy megértse és megjegyezze egy bemondással a másik nevét, és ennek az esélye erőteljesen felmegy, ha a keresztnevem előtt még a vezetéknevemet is elmondom - mivel picit bonyolultabb a vezetéknevem, ezért általában ott elakad a figyelmük, aztán ilyenkor leszek jó eséllyel Dávidból Dániel, Dénes, Ádám vagy akár valami egészen más.
Sok mindenben, és ebben is, fontos, hogy a helyzetnek megfelelően viselkedjünk. Az még nem baj, ha valaki a becenevén mutatkozik be, az már baj, ha azt képzeli, ez a bemutatkozás alapvető módja.
Lehet, hogy a facebookon én is így mutatkoznék be, mert annak ez a színvonala. Más módon kilógnék onnan, vagy az a közönség meg se értene. Baráti társaságban egy új embernek, én is a keresztnevemet mondom (és ezt kapom), mert ott ennyire van szükség. Tartósabb ismeretségnél úgy is megtudjuk egymás teljes nevét. És még sok minden mást. Más esetekben a teljes nevemet mondom, és vannak helyzetek, mikor rangot, szakmát és egyéb titulust is hozzátesz az ember. A lényeg, hogy a megfelelő helyen a megfelelő esetet. Ennek a tudása a fontos, a többi lényegtelen.
Az előttetek lévő nemzedéknek pedig ti voltatok a neveletlenek...
Egy baráti társaságban én is csak a keresztnevemet mondom el, de ezenkívül mindenhol teljes névvel szoktam bemutatkozni. Az ilyen 'Nickkkyyy Vok Tsőő' alapján pedig ne vonj le következtetést erről a generációról, mert ez csak egy kis rétege a korosztályunknak. Csak hát általában a hülyék a leghangosabbak és őket veszi észre mindenki...
Én ha felnőttekkel találkozom, vagy pl. a barátom szüleivel ismerkedtem meg, stb, akkor mindig a teljes nevemet mondom.
De amikor egy jóbarát behoz a társaságba másokat, vagy megismerkedünk velünk egykorúakkal, stb, akkor csak a keresztnevemet szoktam mondani, és annak is a becézett formáját (ugyanis miért mutatkoznék be nekik máriaként, hogyha azt szeretném, hogy marinak hívjanak). Szerintem a korosztályommal való találkozáskor felesleges teljes nevet mondani, mert a kutya sem kíváncsi rá. Amikor meg kell, akkor azt mondok.
17/L
Ez attól függ, hogy nekem hogyan mutatkoznak be. Ha a másik fél a teljes nevét mondja (általában felnőttek) akkor én is elmondom a teljes nevem (na jó csak a vezeték és a keresztnevemet, a 3. nevem nem igazán használom), ha a másik fél csak a keresztnevén mutatkozik be, akkor én is.
14/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!