Spanyolországban nevelkedett muszlim vallású férfi. Mi a véleményetek?

Kedves Gabóca! Ha valaki utálja a sztereotípiákat és minden igyekezete arra irányul, hogy megismerje a "másik" embert (természetesen a kultúrájába és viszonyrendszerébe beágyazottan) - az (szerénytelenség nélkül) én vagyok. A legösszetettebb jelenség ezen a Földön mi vagyunk - emberek; engem pedig ez a jelenség tud a legmélyebben érdekelni.

Így aztán, természetesen, nem akarok megalapozatlan véleményt alkotni senkiről, semmiről. Hidd el, nem idegenek tőlem az iszlám-hit irányzatai és árnyalatai: nem csupán a sía-szunna "fő-törésvonal" mentén, hanem kicsit részletesebben is: szúfiták (a Mevlevi Dervisek hipnotikus Isten-kereső tánca az "emberi minőség" egyik csodája az én szememben), alawiták, bektashik, a mai ahmaditák - nem ismeretlenek előttem, mert nem akarom, hogy azok legyenek. Tudatosan "utánuk keresek".

Mindezzel együtt: ennek a színkavalkádnak az ellenére, ami a klasszikus és mai iszlám (is! - mert minden színkavalkád ezen a világon!) nincs elfogultan befogadó véleményem a muszlim-jelenségről.

Van fölényes műveltségű, gondolkodva, humorérzékét el nem vesztve hívő iráni orvos-barátom, (netes ismeretség), akinek a moszlim hite és az én katolikus (gyökerű) Isten-hitem egylényegű: hiszünk a transzcendensben. Tökéletesen értjük egymást, akár Pavarottit vagy gregoriánt, akár egy borzongatóan szép Korán-recitációt hallgatunk. Ez a megértés, köztünk, azt hiszem mégis más minőség, mint a - mindkét oldali - földhözragadtan dogmatikusok veszekedése, amelyben - valljuk meg - az iszlámhívők a türelmetlenek, terjeszkedni törekvők és...agresszívek.

Ezek után: van hírem:-) arról, mit és hogyan ír a Korán a női nemről. Mégis (attól függetlenül, hogy azért - valljuk csak be! - Mohamed próféta maga is több helyen, szóban, keményen ostorozta a nőket) - szerinted nem külön-külön kategória-e egy vallás (bármely vallás) kinyilatkoztatása és szabályrendszere, ill. az, amit (és ahogyan) az EMBEREK megvalósítanak abból a mindennapi életükben? Én azt hiszem, a kettő minden esetben különválik - így aztán a moszlim (férfi)ember sem a lovagias humanitás mintaképe. Amúgy: kettős az állampolgárságom. Az a másik hazám (ott Dél-Európában) nagy tömegű iszlámhitű bevándorlót fogadott be. Sajnos, a nőellenes terrorjelenségek még az ott szocializálódott - maghrebi, nem pakisztáni! - másodgenerációsok között is megszokottak:((((