Mit tegyek? Úgy érzem "a nagy tengerben" elveszem.

Sokféle embert ismerek sokféle világnézettel, és mindig mindenki felé megértéssel fordulok. Egy régi nagyon jó tanárom mondta egyszer, hogy senki nem azért választ egy nézetet, mert az rossz neki. Ezzel próbálom magam most is nyugtatni, mert hiába , vagyok ilyen fordítva ritkán tapasztalom, úgy érzem, az én gondolataimat senki sem érti meg, pedig nem vallok agresszív nézeteket, nem akarok senkit sem feláldozni, vagy ilyesmi. Eddig főleg a keresztények támadtak és nem értem mi rosszat tettem nekik, sosem szóltam bele a dolgaikba, nem tettem nekik keresztbe. Mindig azzal piszkálnak, hogy ha nincs Isten, akkor mi volt a kezdet, és ha azt felelem, hogy nem tudom, hogy jön a "na tessék!" De miért kéne tudjam? Miért kéne állást foglaljak, ha a sok elmélet közül egyik sincs bizonyítva? Miért nem várhatom ki, hogy bizonyítsák? Felőlem azt is bizonyíthatják, hogy isten létezik, de amíg ez nem történt meg, miért tegyem le a voksom? Mi ez lottó? Fiatal vagyok azokhoz képest akik ezt csinálják velem, szinte élvezik, hogy többet éltek meg, jobban forgatják a szavakat, és kikészíthetnek. Mit csináljak?