Van mitől félnem (idegen férfi az utcán)?

Nekem kamaszkoromban volt ilyen esetem, ott a pasas végül meg is szólított, majd amikor elküldtem követni kezdett!!

Fél évig más időpontban és már utvolnalon jártam haza, de amikor egyszer elfeledkeztem magamról, és a szokott úton mentem, ott volt!!

Majdnem betojtam, elrohantam, és újabb fél évig másfelé jártam. Ennek kb. 15 éve, azóta szerencsére nem láttam.

Aha persze.Itt mindannyiótoknak üldözési mániája van?

Ha csak szimplán kedves lánynak nézi vagy akár még tetszik is neki akkor kedvességből nem is köszönhet neki ugye?Mivel mindig egy busszal mennek ez ki van zárva igaz?Egyből rá kell ijeszteni nem?:D Öcsém.. Azért nincs sok eszetek az látszik...

Van mitől félned. Mindig vannak undorító, beteg elméjű emberek. Több lehetőség is adott:

-elküldöd a jó büdös k*rva anyjába, és hagyjon békén mert rossz vége lesz

-nem figyelsz rá, elkerülöd

-egy férfi barátoddal utazol egyik nap, aki megmondja a hapsinak hogy nagyon gyorsan be lehet ezt fejezni.

Mindennap lát ezért veled ellentétben udvarias és köszön. Van szeme, ezért nézi a környezetét. Szerintem kb ennyi.

Ilyenkor az agyad még rátesz egy két lapáttal, ilyeneken kattog, lehet rápillantott kétszer meg a szomszéd ülésen ülőre is, ettől még nem bűnöző.

Nem javaslom, hogy gázsprayt hordj magadnál ha ilyen gyengék az idegeid, mert egyszer a mögötted menő járókelőt fogod arcon fújni vele, mert biztos ő a láncfűrészes....

A biztonság kedvéért hordj magadnál egy paprikaspray-t. Olyan helyen hordd, ahonnan egy pillanat alatt előránthatod, ezt érdemes gyakorolni.

Én ezt a márkát ajánlom, nagyon jó, kipróbáltam:

[link]

A legtöbb vadász- vagy katonai boltban beszerezhető.

Nem értem, egyeseknek miért szúrja a szemét, hogy szegény lány fél. Persze, lehet, hogy csak udvariasságból köszön - bár valljuk be, elég ritka, hogy egy ennyire idős, vadidegen férfi csak úgy köszönget a buszon, és mindennek a tetejébe bámul is. Bizonyára akkor az a természetes, és udvarias, ahogy itt valaki írta, hogy minden egyes embert, akivel egy időben szoktunk utazni, jól megbámuljuk aztán köszöngetünk neki. Rövid időn belül készülne ki az egész HÉV, az biztos, amennyiszer együtt utaznak ugyanazok az emberek...

Viszont akárhogy is legyen, mindig jobb félni, mint megijedni! Inkább legyen felkészült az ember, minthogy ellegyintse egy válrándítással és később bajba kerüljön. Sajnos ebben a világben már nem éri meg jóhiszeműnek neki.