Mi a véleményetek erről a versről?
Máma
Fáj a szívem máma
Mintha satuba fogták volna
Lomhán, lassan nehézkesen dobban
A szerelem mi megbénította.
A fejem zúg, ajkam remeg
S egyre csak egy nevet rebeg
Rajtad kívül máson nem jár az eszem
Téged látlak, ha behunyom szemem
Beléd szerettem gyönyörű lányka
Szívem kedves virágszála
Megbabonáztál szépségeddel
Lenyűgöztél éles eszeddel!
Ha tudnád, ha egy percre is
Mikor meglátlak, mit érzek s
Mosolyodban látom magam szépnek
Nélküled értelmetlen, hogy élek!
Szeretlek téged!
Ha kell ezer is megvallom néked
A Sztüxön is át kelnék érted!
Nincs, mi eltántorít tőled!
De az idő könyörtelenül száll
Meg sohasem áll.
S félek, ha elmész, nem marad más
Csak a tengernyi emlék, kosza látomás
Nem akarlak elveszíteni!
Nem tudnám hiányod elviselni!
Téged lehetetlen pótolni
Nélküled nem vagyok semmi!
Azonban ha mégis elvesztenélek
Csak annyit remélek s kérek
Ha felidézed emlékem, bűneim ellenére
Emlekézz mindig a jóra s szépre!
válasza:Megy tovább: "Fénycseppjei hulló szála"
Majd: "Függönyt húz az éjszakára"...
Érezhetően más már a rímszerkezet, szonettbe hajlik.
Ez gyönyörű!
És értem most már végre teljesen értem!A baj az hogy nem követ egy adott dallamot "csapong".Igazándiból azért ilyen mert írás közben az érzelmeim is váltakoztak,ráadásul van benne olyan versszak ami utólag hetek múltán lett hozzáadva és a sablonokon kívül ez az "egységtelenség" érződik rajta.Bár nekem valahol ez is tetszik benne...
válasza:Na látod! Álltam az ablaknál a második emeleten és néztem az éjszakát... és eldúdoltam a nőt, meg az érzéseimet és felöltöztettem szavakkal a dünnyögést. Ezt hívják ihletnek.
A másik dolog, hogy légy büszke mindig arra, hogy te alkoss szókapcsolatokat! Az a tiéd lesz, téged fejez ki, és ragaszkodj hozzá! Ezért másokét is tartsd tiszteletben, és ne használd fel sajátodként! Akkor menni fog.
válasza: válasza:Na, akkor egy másik. Kor ugyanaz, késő-kamasz évek... Eset: az első csók, tél van, sötét, és még hó is...
Nagyvárosi este. Dallam kezdődik: Tátátátá-tátátátá, tátátátá tátátá...
Így szól:
"A szürke ég csillag-csókkal fedte el a hóhatárt..."
Hangulat hasonló, mint az előző versben.
"S lent a Földön, torzó fák közt egy magányos szobor állt."
(Itt a "torzó fák" a kissé közhelyes, de még elmegy a többi mellett)
válasza:A szürke ég nem túl eredeti, de így, hogy elfedi a hóhatárt, már jobb. A látóhatárra is asszociálhatna az ember, de hóhatár akkor itt akár többértelművé is válhat. Megy tovább a dolog:
"Halkan terült rá az alkony, fehér porát szórva szét"
Kis engedmény ez, az akolnyhoz már késő van, de jobban hangzik. Feldobja viszont, hogy az alkonynak fehér a pora, ami ugyebár nyilvánvalóan ellentmondás, első hallásra...
"S leborulva rájuk fonja oltalmazó ködkezét"
A dallam még mindig megy, de a szobor egyes száma többes számmá válik, sejtet valamit...
Olyan ez a kép, hogy éles sziluettek és ködös árnyak váltakoznak rajta. Mint a külső és belső érzések. Az ellentmondás segít megint.
Jön a kibontakozás:
"S a megkövült örök festmény
Hólehelte halvány est-fény
Bíborában lángra gyúl"
A "bíbor" egy gyakran használt hangulati elem, vigyázzunk vele! Sokat ronthat, ha túlhasználjuk! De itt a lángragyújtáshoz jól jött.
"Hó ha hullott, pelyhe szállott
Nem törhette meg az álmot
A fekete fákon túl."
Ennyi. Egy állókép és mégis van benne dinamika. Tudjuk, mi történt. Talán semmi nem mozdult, minden fehér és fekete, de közben mozdulatlanul felgyullad. és a dallam is megmarad, a végén szépen eltűnik a semmibe. A fekete fákon túl. Egyszerű eszközök, csak jól vannak elhelyezve és harmóniát adnak.
Most mondd el az egészet egyszerre!
Ez még csodálatosabb,mint az előző!
Hobbi szinten verselsz vagy a foglalkozásod is az íráshoz kapcsolódik?(Remélem nem veszed tolakodásnak kérdésem.)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!