Mit gondolsz erről a szabad versről?
Én írtam, őszinte véleményeket várok
Kételyek
Most minden tökéletes
Elronthatatlan, mesés
Nincs egy folt sem a ruhán
s a bögrémen sincs törés
De várj
Ha mégis megrepedt a
bögrémen a fényes zománc
Mit tegyek?
Vagy csak képzelem talán?
Elmúlik, begyógyul
a soha nem volt kín,
vagy tovább reped
felhasítva ostoba bőrömet?
Ne szólj,
S én sem mondok semmit.
Inkább legyen csönd e földön
S üljünk némán és vakon
Minthogy a lappangó fájdalom
Kitörjön, s megfojtson egy tavaszi hajnalon.
Nekem nagyon tetszik főleg az utolsó versszak, és az ostoba bőr,
de egy kicsit még alakítgathatnád igazán jó lenne.
Jó a vers!
Két dolgot javítanék rajta.
1. Zománc - talán. Ez a rímpár fáj a fülemnek. (Amúgy szerintem ha szabad vers, akkor nem is kellenének rímek.)
2. Kín, fájdalom. Ilyen szavakat 21. századi költői nem írhat le. Fejezd ki máshogy, pl. egy metaforával vagy egy hasonlattal.
köszi :)
Még akkor alakítok rajta, igazából max 5 perc alatt írtam :D Meg ezt is: Erdő
Lépek egyet, s megzörren az avar
zizegnek a levelek, susognak a fák
Vagy valaki más susog?
Hátranézek, de nincs ott más
Még egy lépés, Csicsergő madarak
Vonyító farkasok üvöltő medvék
S ki tudja miegymás
Mind csak engem akar
Hogy mutassak valamit?
Valami csodát vártok?
Vagy csak édes illatom csalogat
mint bolyhos méhet a kankalin.
Jer hát, ha küzdeni akarsz
S akkor is ha szerelmet
mely örökké tart, s elragad
egy másik világba akár a képzelet
Most hátra lépek
S egy bokorból zörejt hallok.
Kihajol, s céloz a vadász
s eltalálja szívem, majd meghalok.
Kételyek
Most minden tökéletes
Elronthatatlan, mesés
Nincs egy folt sem a ruhán
s a bögrémen sincs törés
De várj
Ha mégis megrepedt a
bögrémen a fényes zománc
Mit tegyek?
Tán csak a képzelet?
Elmúlik, begyógyul
a soha nem volt kín,
vagy tovább reped
felhasítva ostoba bőrömet?
Ne szólj,
S én sem mondok semmit.
Inkább legyen csönd e földön
S üljünk némán és vakon
Minthogy a lappangó fájdalom
Kitörjön, s megfojtson egy tavaszi hajnalon.
Erdő
Lépek egyet, s megzörren az avar
zizegnek a levelek, susognak a fák
Vagy valaki más susog?
Hátranézek, s egy ártatlan mackó néz velem farkast
Még egy lépés, Csicsergő madarak
vonyító sakálok üvöltő medvék
S ki tudja miegymás
Mind csak engem akar
Hogy mutassak valamit?
Valami csodát vártok?
Vagy csak édes illatom csalogat
mint bolyhos méhet a kankalin.
Jer hát, ha küzdeni akarsz
S akkor is ha szerelmet
mely örökké tart, s elragad
egy másik világba akár a képzelet
Most hátra lépek
S egy bokorból zörejt hallok.
Kihajol, s céloz a vadász
s eltalálja szívem, majd meghalok.
Kicsit javítottam rajtuk
Szerintem ne a verset javítgasd, mivel az elég korrekt - inkább az életed lapjain, kezdj egy új fejezetet!
Te nőből vagy, ugye?
Van párod, vagy szerelmed?
Amennyiben van, neki megmutattad?
Én alapból nem szeretem a "szabadverseket", nem bírom, ha nincsenek egy versben rímek, de ez nem rossz, az utolsó versszak kifejezetten tetszik! :) És az én véleményem szerint nyugodtan használj olyan szavakat, mint kín, és a másikat, amire már nem emlékszem, s azt írta valaki, hogy a huszonegyedik században ne hazsnáljolyanokat... már MIÉRT NE?
Gratulálok a vershez! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!