Párom barátai nem kedvelnek! Vélemények?

ezt a kérdést mintha én írtam volna ki, kísértetiesen hasonló az enyémmel a történeted, csak én 22 vagyok, másfél éve vagyunk együtt a barátommal. A kezdetek kezdetén mi jóban voltunk a párom barátaival, csak azért mert nem ismertem őket. Az idő elteltével láttam hogy állnak a dolgokhoz, h viselkednek. A 25-26 éves lányok (tehét ők sem tinik már) kapcsolatuk mellett diszkóba járnak és vonaglanak a srácoknak, srácokon. iszonyat ciki szerintem. És még az ittas vezetésről nem is beszéltem: 100-zal, téli estén, csúszós úton, részeg volt a barátom egyik lánybarátja... sajnos a barátom rávett arra h üljek be én is abba a kocsiba. Onnantól kezdve nem is keresem a csaj társaságát...

Én többnek érzem magam ennél a lányoknál, bár korban ők az idősebbek tőlem. A barátom is egy időben ilyen életet élt, bulizott, ivott, de ő 25 éves, lehet lassan kiöregszik ebből de ezt a barátai nem képesek felfogni, rám van kenve az h miattam nem megy sehova és egyszer, amikor elmentünk velük bulizni, az egyik lánybarát elszólta magát, h de jó végre a régi énjét látni! Mondom, csak azért mert ivott! :D

Én is gondolkoztam már azon, h emiatt nem illünk össze a párommal, de a barátai leszámítva tökéletes a kapcsolatunk. Sokszor elcsodálkozom azon, hogy Ő is ilyen volt régebben? Akkor én most mit keresek mellette? Hisz komolyabbnak tartom magam annál, h minden héten leigyam magam és flörtöljek. De a barátom elmagyarázta h ez csak pótcselekvés volt a számára, ez kötötte le, nem volt barátnője.

Szerintem ez ne rontsa el a kapcsolatotokat, bár én megértelek téged abszolút! Beszéljetek erről! :)

Ha engem kérdezel sokáig nem húzzátok. A mi társaságunkban is volt egy lány, aki az egyik fiú révén került be és iszonyatosan nem illett közénk. A mi viszonyainkhoz képest sajnos butácska volt, csapatjáték helyett zsarnokoskodni szeretett és a középpontban lenni. Lényeg a lényeg, ki nem állhattuk, bár hozzá kell tegyem a srác, akivel járt sem tartotta sokra, bár még sokáig megtartotta volna csak a szexért, de gyakorlatilag kiutáltuk. Állandó feszültség volt közte és a társaság között, örültünk ha nem volt ott, jobb volt a hangulat. A lány érezte és ment az állandó hiszti, stb. Pár hónap után dobta és őszintén senkinek sem hiányzik.

Tapasztalataim szerint ha valaki nem illik össze a párja barátaival legalább minimum szinten az hosszú távon nem működőképes.

hát én eleve nem csipem azt a hozzáállást hogy az életet "ki kell élvezni" mert oké fontos hogy jol érezzuk magunkat, de általában ez alatt többet szoktak érteni... miért kéne neked ebbe a társaságba beilleszkedni? addig jo mig nem illeszkedtél be és nem szeretnek mert addig tudod hogy más vagy mint ök :D

ugyértem nem kell öket elitélni mindenki szive joga hogy milyen életet él, nekem is van olyan barátnöm aki bulizik meg elég szedettvedett életet él, vele jol kijövök, de pl ha elmentünk valahova, az ö többi barátja láttam hogy nem kedvel meg én se tartottam öket szimpatikusnak egy cseppet sem. (ugyanaz a kategoria amit fent emlitettel) eleinte zavart hogy különbözök tölük, de aztán rájöttem hogy nem is akarok én közéjük tartozni egy kicsit se.

az meg miért lenne baj ha az ember 30 évesen már visszafogja magát, mintha nem lehetne jol erezni magad ha nem bulizol mint az állat. mondjuk lehet én könnyen beszélek, én tizen-huszonévesen kibuliztam magam rendesen, most 26 vagyok de nyugodt szivvel mondhatom hogy nekem már nem hiányzik a bulizás ivás.

amugy miota vagy egyutt a pároddal? sajnos ha ez neki ennyire fontos, lehet hogy tényleg nem illetek össze, szerintem ez a 2 fajta életstilus elég nehezen fér meg egyutt :S

Ha csak fél éve vagytok együtt lehet, hogy még nem állt be az egyensúly. Mivel fontosak neki a barátai, ezért nem szakíthatód el tőlük teljesen, de idővel beláthatja, hogy az ő útjai más irányba mutatnak. Ha egy héten egy estét velük tölt az talán senkinek se árt. Ha kitudod tölteni azt az űrt amit a barátoktól való "részben" elszakadás okoz akkor együtt mehettek tovább. Ha nem tudsz helyette nyújtani semmit, akkor visszafog sóvárogni. A baráti köre pedig könnyen megváltozhat, ha ő maga is megváltozik. Esetleg próbálj meg a barátaiban felfedezni valami értékes tulajdonságot és azt próbáld előtérbe helyezni.

Ajánlom figyelmedbe ezt a zenét:

[link]

A férjemnek is van ilyen baráti társasága. Amíg józanok, még elvagyok velük, de ha ivászat is van, akkor már nem tetszik, amit csinálnak. Így az ivós estékre én nem megyek, a férjem meg ilyenkor kieresztheti a bulizós énjét. (Pl nem tudja hogy talált haza :)

Ha nem vagyok ott, csak elmeséli a sztorikat, úgy még viccesek is.

Évek óta jól megy így. Nekem is vannak olyan barátaim, akikkel ő nem jön ki, akkor ő marad itthon.

Sőt, az egyik barátnőm férjével ki nem állhatjuk egymást. Mitöbb, szinte senki nem tudja elviselni. Idétlen, okoskodik, vitatkozik. Fárasztó és idegesítő egyszerre. Őt néha elviseljük, ha nagyon túllő a célon, akkor vitatkozunk vele. A barátnőm ezt elfogadta, nem próbál összebékíteni minket, de nem is száll be a vitákba. Azt mondja, hogy ez a mi ügyünk, ő nem lesz döntőbíró, meccseljük le. Ez is évek óta működik, ő nem várja el, hogy szeressük egymást a férjével, ezért hajlandóak vagyunk elviselni. Viszont tiszteletben tartjuk, hogy ő szereti valamiért, ezért neki nem szidjuk. Ha szidni akarjuk, akkor a férjet szidjuk szemtől szembe, így meg is tudja védeni magát.