Létezik olyan, hogy valakinek ennyire tökéletes legyen az élete?
Az egyik korombeli lány ismerősömről lenne szó. 19 éves lány, most végez a gimivel (én már 2 éve egyetemre járok, 1 évvel vagyok idősebb nála). Már felsőfokú nyelvvizsgája van németből, holott a 2 évvel ezelőtti németversenyen én 2. lettem, ő tovább sem jutott. A tanárok szerették, az osztálya úgyszintén, jó tanuló. A családja tökéletes, a szülei gazdagok, fiatalok, kedvesek, segítőkészek, mindent megadnak a gyerekeiknek, igazi, boldog család, amit a lány szeret is facebookon megosztani. A képeken mindenki mosolyog és boldog. A húgával imádják egymást, jó barátnők, ahogy a két unokatestvérével is. Sok barátja van, vannak igazi barátnői, akikkel mindenfelé el tud menni szórakozni, nyaralni, számukra egy siófoki party semmiség (pedig 200km tőlünk). Még a kutyája is tökéletes, imádják egymást vele és az állatok igazi családtagok.
Mivel a szülei gazdagok, minden éven többször mennek nyaralni a világ legcsodálatosabb helyeire: Egyiptom, Törökország, Spanyolország, Görögország... minden éven valami, egyszerű hétvégéken pedig egy kis wellnessezés. Ezenkívül a lány gyönyörű külsőre, kedves, szép arc, szép haj, tökéletes alak és szép barna bőr, na meg drága, elegáns, nőies ruhák. Persze mindenki szereti, mert mindemellett mindenkivel kedves, aranyos. Mindig tele van programokkal a barátainak és a családjának köszönhetően, sosem unatkozik, mindenki szereti (persze neki is van 1-2 ellensége, ismerem őket is, de a lány tudomást sem vesz róluk). A szerelmi élete is tökéletes, van egy jóképű, sportos, kedves és gazdag, befolyásos barátja, aki elég komoly egyetemre is jár a jó családi háttér mellett. Nekik semmiség egy karácsonyi bécsi kiruccanás, vásárlással, szórakozással. Mintha minden tökéletes lenne. A húgomat kérdeztem erről a lányról, ő is ismeri, szerinte is tökéletes az élete és léteznek ilyen emberek, akiknek az életükben minden stimmel. Azonban én nem ezt vallom. A lány tipikusan mindenki felé azt mutatja, neki milyen tökéletes az élete és hogy ő is milyen hibátlan, azonban ennek nem tudom, mennyire lehet hinni. Ti hisztek abban, hogy létezik ilyen tökéletes élet?
Nos, biztos utálni fogsz, de hasonlókat én is írhatnék magamról. A szüleim közösen csinálnak egy vállalkozást, és nagyon jó körülmények között élünk. Mi is minden évben elmegyünk valahova, jártam már több luxushotelben is. Rokonok élnek Új-Zélandon, őket is látogattuk meg többször is. A most nagy hírt kavart és elsüllyedt Costa Concordián ők is utaztak novemberben, én pedig szintén utaztam ugyanennek a cégnek egy másik luxushajójával szeptemberben. A szüleim szeretik egymást, az emberek, akikkel foglalkoznak felnéznek rájuk és imádják őket.
Tökéletes élet viszont tényleg nincs. A mi családunkban is vannak gondok, nem mindent lát az ember kívülről. Nekem is vannak gondjaim.
Szerintem ma az a probléma, és azért van ennyi elkorcsosult, kifordult értékrendű fiatal, mert nagyon kevés normális család van. A normális családban élő gyerekeknek egy olyan állandó biztonságérzetük van, amit elvált szülők esetében nem tudnak érezni. Csernus legújabb könyvében ezt olvastam (nem szó szerint) : A legtöbb család ma úgy néz ki, hogy a szülők anyagi gondokkal küszködnek, valamiért elválnak, a gyerek a szintén zűrös családi hátterű haverjai között keres menedéket, anyu nyugtatót szed, miért ne szednék én is valami bogyót és innentől kezdődik a drogozás. Nem tudok statisztikákat idézni, de nemrég hallottam egy felmérést arról, hogy a magyar fiatalok hány %-a próbált már ki valami drogot. Hát bőven 50% felett volt az érték. Azonkívül itt még mindig él az, hogy cigizni milyen menő, mindenki bagózik, mindenki iszik. Nem a szórakozással van bajom, hanem azzal, hogy ezek olyan szórakozási módok, amik nem fejlesztik az embert. Nem építik, hanem rombolják. A mai magyar ember tudja, hogy mindenütt átverik, kizsákmányolják, mindenhol lehúznak róla tíz bőrt, hogy rablók vezetik az országot és semmit nem lehet ellene tenni, hogy bárki bármit megtehet velük, amit keres az semmire nem elég és ez ellen úgy igyekszik védekezni, hogy alternatív világokba menekül, amit a vad bulik és pótszerek adnak meg.
Kicsit elkanyarodtam a témától. Én egyébként úgy gondolom, hogy akinek rendben van a gondolkodásmódja, annak lehet ilyen élete. Nyilván gyanús, ha minden tökéletes, de mindez attól is függ, hova teszi az ember a mércét.
Én is hasonlóan jó anyagi körülmények között élek mint ti.Amikor meglett a jogosítványom 17 és fél évesen , egyből kaptam is autót.Érettségire egy lakást kaptam az egyetem közelében.Évente elmegyünk télen síelni és nyáron egy tengerparti nyaralásra egy mediterrán országba és 2-3 havonta egy utazást belföldön , Welness hotelekben.Engem is mindenki mosolygós , életvidám embernek hisz , csak kevesen tudják hogy mik vannak a színfalak mögött.Volt régen több öngyilkossági kísérletem.A testvérem meleg, és a szüleim külön szobában alszanak.Nem minden az aminek látszik.Kívülről mindenki tökéletesnek gondol engemet is és a családomat , csak kevesen tudják mi is a helyzet.
2/L
tegnap 20:01
Kétfajta véglet van szülők részéről, amikor kérsz és nem adnak, és amikor nem kérsz, de adnak. Mondhatni ez a mai szülők és fiatalság közötti tragédia. Nincs normális beosztás, a pénz mennyiségétől függetlenül vagy olyanok a szüleid, hogy folyamatosan adják, pedig mondod neki, hogy "nem, nem kérek, magamnak szeretném megkeresni" vagy olyanok, hogy egy petákot sem adnak pluszban, csak ami a felneveltetésedhez kell. Ezért vannak ezek az őrült végletek mindenütt. Szerintem az ideális az lenne, ha befognám segíteni magam mellé a gyerekem és úgy adnám a pénzt neki, mondjuk szabadidejében megcsinál nekem ezt-azt és azért kap pénzt..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!