Mikor jönnek rá az, hogy nem a pénz és a tökéletes külső a legfontosabb dolog?

A szomoru az, hogy a legtobb ember nem onmagara figyel, hanem a kornyezetere, s igy mindig ugy fog viselkedni, hogy annak megfeleljen.

"tokeletes kulso" Pontosan ez okozza azt, hogy ennyi ember el szorongasban, foleg a ffiatalok, akik valoban meg nem tapasztaltak, s igy a mediara koncentralnak, es annak lesznek a kovetoi,

de ez szinten egy komoly belso munkat igenyel, hiszen folyamatosan azon szorong, hogyan jelenjen meg, mit vegyen fel, s ekkor pedig kovetkezik az, hogy arra figyel, hogy az embertarsai hogyan reagalnak a kusejere, de itt mar a szemeben latni a felelmet, hiszen valojaban onbizalma nincs, megfelelesi kenyszerben el, keptelen lazitani, megpihenni, egy folyamatos tuz el benne, a vagyai, amit kielegiteni akar!

A média azt sugallja, hogy csak egy szép, szinte tökéletes nő lehet például szexi, Akinek már kis súlyfeleslege van, és azt látja a magazinokban, tévében, hogy azzal kevésbé lehet szép, és nem is érvényesülhet ugyanúgy, mint sovány társai, már nagyobb időt fordít magára ebből a szempontból. Lehet ez csak annyiból áll, hogy kitartóan koplal, de az is az előző (normális táplálkozáshoz képest).

Sok férfi frusztrálva érzi magát, mert szőr van rajta, azért mert a pornófilmek azt sugallják, nekik is szőrteleníteniük kell mindenhol. Elég csak a társkereső oldalakat nézni, tömegével írják ki az adatlapukra a férfiak, hogy intim tájékon teljesen csupaszok. Miért? Mert befolyásolva vannak a látottak által. És a látottak miből fakadnak? Szinte minden visszavezethető a médiára. A környezet (barátok, munkatársak, család) is onnan „szerzik” az ilyen tulajdonságaikat.

A pénz pedig azért is kérdés, mivel sok embernek kevés van, viszont mindennek az ára magas. Ma láttam, hogy egyes parlamenti képviselőknek havonta hánymilliós fizetés jár. Hát én boldog lennék - igen, az a pénz boldogítana - ha annyit keresnék, mert az nem állapot, ami most van.

Akkor, ha egy hatalmasat taknyol, és a fájdalom majd felébreszti, hogy vannak fontosabb dolgok, mint amin addig nyavalygott. Sajnos ez így működik.

Amíg minden nagyjából "rendben van", addig az emberek nem szoktak ilyesmin gondolkodni, egyszerűen megelégszenek a hétköznapokkal, és úgy vélik, ami tegnap működött, az így magától értetődően holnap, esetleg örökké működni fog.

Szerintem ez akkor is így volt, amikor még nem volt média, sőt ma már jobb a helyzet valamivel. Régen a csúnya nők nem tudtak megházasodni, egy nő 20-22 éves kora fölött már nem kellett senkinek, akkoriban annyira számított a kinézet. Emellett szegény csak szegénnyel, gazdag csak gazdaggal házasodhatott. Nem volt társadalmi mobilitás egyáltalán, a különböző társadalmi osztályok úgy éltek, mintha külön állatfajok lettek volna.

Azóta sokat változott a világ, ma már jobban elfogadják a csúnya nőket és férfiakat, az egyedülállókat se közösítik ki (lásd régen a vénlányokat). Ma már nem gond eltérő végzettséggel/anyagi helyzettel házasodni. A szegényeket ma kevésbé használják ki, nézik le: régen jobbágynak használták őket, akik a földesúr tulajdonai voltak, röghöz kötötték, verték, megerőszakolták őket (első éjszaka joga), iga elé fogták, ha megdöglött a ló, stb. Régen a földesurak egyáltalán nem adóztak, ma meg azért a gazdagok általában többet adóznak. Valamivel nagyobb az igazságosság. Persze nem azt mondom, hogy ma könnyű egy csúnya vagy szegény embernek, hanem azt, hogy régebben még nehezebb volt. Az emberiség szerintem fejlődik, csak nagyon lassan, így az egyes ember a saját életében nem vesz észre nagy változást. Szerintem kb. még egy 700-800, de lehet hogy 1000 évre is szükség van ahhoz, hogy egy kritikus tömeg ráébredjen, hogy nem a pénz meg a külső a legfontosabb értékek. Az evolúció nem állt meg, folyamatos, néha van egy kis visszaesés, de ez mindig is így volt (lásd majom emberré válása, stb.).

Miért? Volt már úgy hogy iszonyat jó külsőd és baromi sok pénzed volt? Tapasztaltad már azt a helyzetet? Ha úgy érzed hogy nem ez a legfontosabb a számodra ne erre fókuszálj, de nem kell folyton más embereket kritizálni. Ha úgy ítélik meg hogy ez fontos nekik küzdjenek csak érte. Ha te úgy érzed hogy másra van szükséged az életben, senki nem tart vissza attól hogy utánna menj. Nem értem a problémád.

A férfi és a nő nem termék. Senki nem dobja őket piacra. Van viszont a természetnek egy rendje amin nem lehet csak úgy változtatni.