Mi a legjobb dolog, ami történt veled eddig?
Időrendi sorrendben írnám:
az anyukám, az öcsém és a párom. Náluk jobb nincs.
Az első, ami eszembe jutott, h mikor megszülettem! Pedig néha nyűgnek érzem..
A Párom♥ 2009.06.26. mikor végre személyesen is láthattam!!
Nagyszüleim akik már sajnos nincsenek velem épp ez az időszak jan.feb. nehéz mikor itt hagytak:'()
Emlékül nagyszüleimnek: Nagypapim(anyum apuja, felnéztem Rá, bár kevés ideig volt velünk, rendesen megismerjem, de a világháborúban kapott egy golyót és az mászkált benne míg élt..) 1990.máj.20. (ez azért is emlékezetes me előtte van a 19. szülinapom), Felesége, Mamim; felnéztem Rá, 2005.febr.20. (Ő is pont vasárnap és pont 12h kor, és szintén 1 hét alatt, mint a férje ment el, olyan hirtelen).(Diák szerelem volt, állítólag, papim mindig megkergette és csalánnal csapkodta lábát, mezítláb jártak).
Apum szülei: mama 2005.jan.22. Megrázó volt, váratlanul ért! Férje, papa 2006.06.06., de neki már megváltás volt, ritkán volt tudatánál és ha eszébe jutott, h özvegy nagyon rosszul lett..(8év volt köztük, papám javára, annyira szerette mamám, h háború ideje alatt elérte, h fegyvergyárba dolgozzon itthon.)
Nem soká 20.-a nem csoda, h elérzékenyülök, minap is eszembe jutott, de az utcán nem sírom el magam..
Emlékszem mivel intenzíven feküdt már, nm voltam képes meglátogatni, előtérig mentem, úgy akartam Rá emlékezni, ahogy életében. Még az nap eset eljött, h elköszönjön álmomban mosolygott, és kérte ne legyek szomorú!
Mégis az álmomból zokogva ébredtem..
Nyarak apu szüleinél Kápiban, Balcsis nyarak..
Így bele gondolva azok városok, ahol v. meló v. pasi miatt mentem/kerültem.. Sok embert ismerhettem meg, és ezáltal bővült látóköröm.
A legjobbat most nem tudom, de minden nap van valami jó.
Pl tegnap összevesztem a párommal és mögötte mentem át az úttesten. Ő meg annyira rohant előre mint egy bolond, hogy mérgemben fogtam magam és felszálltam a villamosra. Ő meg nem tudta hova tűntem. Azt hittem tovább fog menni, észre sem veszi, hogy eltűntem, de nem az történt.
Ő megállt a sarkon, és teljesen kétségbe esve nézegetett körbe-körbe. A villamosról láttam és olyan volt mint egy kisgyerek, akit otthagytak a szülei. Erre úgy megsajnáltam, hogy a másik vilivel gyorsan vissza is jöttem és megpusziltam :) Ki is békültünk egyből.
Hát, kettő van eddig: párom és a tetoválásaim. :)
Tudom, bután hangzik, de engem a tetoválások nagyon boldoggá tesznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!