Szerinted a női egyenjogúság, egyforma munkavállalás és úgy alapból az, hogy a nők a férfiakkal azonos vezetői, stratégiai pozíciókat tölthetnek be a munkaerőpiacon, háztartásokban hasznos vagy hátráltató egy adott társadalomra nézve?

Én is úgy gondolom, hogy a férfi ismerőseidet sürgősen le kéne cserélned. Azon túl, hogy hamis az állítás, a férfi és nő biológiájából körülbelül annyit értenek, hogy az egyiknek van valamije, amit betehet a másiknál lévő lyukba. De arról már nem volnék meggyőződve, hogy azt is tudja, mi ebben az élvezet.

Pedig kiindulni a két nem biológiájából és eltérő funkcióiból érdemes és ez nem csak az utód létrehozására korlátozódik. Megfigyelhető, hogy vannak férfias nők és nőies férfiak. Ez nem a megjelenésükben jellemző (néha ott is), hanem a viselkedésükben, ambícióikban.

El tudok képzelni igen rossz férfi vezérigazgatót, és igen kiváló vezérigazgató-nőt. Ez alapvetően beállítottság és képzettség kérdése. Ettől még lehet, hogy a férfiak körében több alkalmas vezérigazgatónak, mint a nők körében, és ez a két nem közötti biológiai mentális eltérésből következhet.

Itt két eltérő probléma mosódik egybe. Az egyik az, hogy elméletben egy adott posztra melyik nem képviselője alkalmasabb. Erre az értelmes válasz csak az lehet, hogy a túlnyomó többség esetében nincs eltérés. Vannak viszont olyan foglakozások, amelyeknél a biológiai adottságoknak nagyobb szerep jut. Közismert, hogy a férfiak általában (ez hangsúlyos, a kizárólagosságot soha nem lehet állítani) határozottabban és gyorsabban döntenek kényes helyzetekben. Talán ezért kevés a Forma-1, vagy rally versenyző nő. Az sem titok, hogy a nők empatikusabbak, egyszerre több dologgal tudnak foglalkozni, talán ezért kevés az óvó férfi.

A másik dolog, hogy a történelem folyamán különféle okokból a közéletben a férfiak váltak dominánssá, emiatt ma a szabályozók, munkakörülmények és egy sor más dolog a férfiak szempontjából van berendezve. Például a vezetők megítélésében, azonos munkák férfi és női képviselőinek megbecsültsége (fizetése!) közötti különbségben. Egy csomó funkció, például a gyereknevelés feltételei, úgy van kialakítva, hogy eleve csak egyoldalú megoldások racionálisak. Például, amíg csak nők mehettek gyesre, értelmetlen volt az a felvetés ki nevelje a kisgyermeket.

De nem lehetetlen olyan átalakítás, ahol mindenki, férfi és nő, szabad akaratából dönti el, hogyan szervezze az életét, milyen munkakört töltsön be, és ezt kizárólag a képességei, akaratereje és ne a lehetőségei befolyásolják. Ha pedig elvégez egy munkát, az azárt járó jövedelem nagyságát kizárólag az elvégzett munka minősége befolyásolja.

Ha pedig ez lehetséges, akkor a kérdésben felvetett probléma nem valós, hanem gerjesztett probléma.