Merre visz az élet?

Olvasom itt sok kérdező írását és hát néhány gondolat megfogalmazódott bennem ezekkel kapcsolatban...

Fontos, hogy nem 'megmondani' akarok és néhány helyen tuti összevissza hatása lehet annak amit mondok, de ezt bocsássátok meg nekem.

Ugye általában az életről kérdeznek (leginkább a saját életükről) meg arról, hogy ők miért nem sikeresek az életben.

A kérdés viszont mindig elmarad mi is egyáltalán az élet? Ha engem kérdeztek akkor egy nagy paradoxon, amit az ember hiába kapálózik

küszköd nem tud megoldani, nem tud kibogozni. Olyan mintha egy szigeten ébrednénk, körülüttünk a tenger. Nincs híd, nincs hajó se amivel elérhetnénk a végére, találhatnánk jelet, hogy van élet 'a túloldalon'.

Csak magunk vagyunk a szigeten. Az ember persze mint hülyegyerek a homokózban elkezd építeni, feltalálni, megmagyarázni és állítani, hogy na majd itt meglesz a megoldás. Ezt a tevékenységet egyébként még meg is értem, sőt elismerem, hiszen a kérdés mindenkit foglalkoztat

, közcélú a dolog. A bajok ott kezdődnek amikor az ember elhagyja ezt az utat és teljesen öncélú, silány életutat választ magának, engedelmeskedve az éppen aktuális 'pénzfejőgépek' akaratának, miközben elfelejti, hogy bárki aki szembe jön vele az utcán ugyanúgy testvére, egyazon faj tagja, tulajdonképpen csupán a jószerencse

különbözteti meg őt a másiktól.

Amint elhagyja ezt az utat és öncélúvá válik, elhagyja saját magát és értelmetlen, már-már banális különbségekben (melyek lehetnek pozitívak és negatívak, tökmind1 ígyis-úgyis felszines)

kezdi el 'kutatni' az élet értelmét, ami azért szánalmas mert lehet a legjobb futó, a legjobb kosarazó, a legszebb, a legokosabb, már eleve mind-mind marhamód öncélú, csupán saját egojának felszabadítására, önmagának nyugtatgatására szolgál

'na hát én elértem valamit,na én legalább nem vagyok nyomorék mint az ott' és még tudnék pár ilyen értelemdús mondatot idézni.

Miért mondom, hogy ez egy silány életút? Egyrészt azért, mert közben semmit sem teszel a valódi kérdések megválaszolása érdekében, ráadásul rácsatlakozol egy olyan hatalmas hálózatra (nevezzük'mátrixnak' remélem érthető a hasonlat)

ami egyrészt elhiteti veled, hogy amit csinálsz az maga a valóság, másrészt pedig megnyugtat, odatartja eléd a szalonnát majd hírtelen elhúzza, te meg kilógó nyelvvel futsz utánna)

Mert igen, a valódi értékeket sosem a TVben reklmázzoák, sosincs szó róluk a hírekben és nem is ezt hallod Jancsikától a szomszédban (általában), miért nem? Mert NINCS BENNÜK PÉNZ.

A Média, a közélet pedig azt nyomatja bele az arcodba amiben PÉNZ van, megfogható, EL LEHET KÖLTENI.

Valódi értékekre pedig nem lehet alapozni egy pénz alapú társadalmat, ezért kell a verseny kigenerálása, "LEGYEN ÖN A LEGSZEBB AZ ÚJ ONDÓVEZETÉK KENCE HASZNÁLATÁVAL", "UNOD MÁR, HOGY LÚZER VAGY? HASZNÁLD AZ ÚJ TRÁGYA ALAPÚ IZOMERŐSÍTŐ KENCÉT", stb..

Mi ennek az eredménye?

Vagy részévé válsz te is ennek a 'mátrixnak', vagy lúzer vagy, teszel fel kérdést egy anoním oldalon, majd vársz, hogy jöjjön pár jól elhízott kamaszgyerek és reagáljon valami ocsmányat.

Ami igazából nem is nagy baj, látva, hogy már a mentősök is 'májer' képeket tesznek fel facebookra.

Sokat magyaráztál már az élet értelméről, te talán tudod mi az?

Nem hazudok, nem tudom, fogalmam sincs róla mibe lehet az élet értelmét megfogni, meg lehet e egyáltalán.

Abban viszont biztos vagyok, hogy a külsőségek (ész is az, ha öncélúan használod, hiszen akkor megintcsak a ráderőszakolt versenyhelyzetnek engedelmeskedsz, általában rég eltorzított önképpel és lélekkel)

és az ezekkel való csatározás NEM mérvadó, hülyegyerek a homokózban szint.

Talán a szeretetet tudnám mondani (ami tudjuk, uncsi meg nyálas, meg hülyeség. No, de , ha a primitívség és gonoszság magátólértetődő, a szeretet miért ne lehetne az? Ja mer nehezebb és nincs benne a Való Világban. LoL)

A szeretet, az egyenlőség szép eszme egyébként, csakhogy nem megvalósítható az sem, gondolom az jól látható, hogy ebből a rendszerből csak úgy

nem lesz paradicsomi eszménykép. Nem is lehet, hiszen az emberiség mint olyan rég megmérgezte már magát. Ha pedig sikerülne is elérnünk ezt az állapotot harcok és népírtások árán, akkor is ott lenne, hogy mindezt hogyan sikerült elérnünk... Kb mintha egy hatalmas tömegsír tetején álldogálva győznénk meg Istent, hogy mi ártatlanok vagyunk)

Eredmény? Semmi, sehol sem tartunk, paradox az egész, az ember pedig tökéletlen. Ezért elhihetitek kedves 'lúzer vagyok és nincs életem' kérdezők, hogy sokkal nagyobb és mélyebb gondolatokkal is foglalkozhatnátok mint ilyen szánalmas primitív és nevetséges külsőségek ide-oda dobálgatása. Nem számít, egyszerűen aki ezzel van elfoglalva

az tutira nem gondolta át még sohasem milyen egy összevisszaság az egész meg, hogy ő is ennek a része. Persze szemellenzővel élni könnyű, lehet mondani, hogy én matematikus vagyok meg jogász. Nagyszerű, ismered a Matekot meg Jogot, másról meg fogalmad sincs.

Az meg, hogy azért küzdesz, hogy 'túlélj' az se valami nagy szám, hiszen, ha ezen múlna akkor húzodj meg egy kutyaólban, ott sem fogsz megázni.