Látszik az emberen az, ha magányos?

Ha igen, akkor szerintem pont azért nem barátkoznak vele. Egy magányos ember teljesen be van szűkülve, esetleg egy társaságban tudna csak feloldódni, de ahhoz társaság kellene, de neki nincs. Egy idő után, mégha valaha jó fej is volt, elvesziti a jófejségét, mert nem volt hol gyakorolnia. Én már teljesen befordultam és a kislányom is amiatt, hogy nem jön hozzánk senki, nincs körülöttünk élet és anya is be van fordulva. Már a munkahelyemen is csak a problémák jönnek, emiatt én vagyok ott a bénaság, ott sem barátkoznak már velem, ciki vagyok. Ebben a gazdasági helyzetben meg hová váltsak? A párom meg csak aludni szeret, ha együtt ebédelünk is hárman, akkor sem beszélünk semmiről. Elválni nem tudok, mert nem tudom egy fizetésből eltartani a kislányomat, meg magamat is. Honnan tudjam, hogy lesz 3 év múlva is fizetésem? Ha lennének barátnőim, akiknek van gyermekük és el is jönnének hozzánk és mi is mehetnénk, és hosszú távon is megmaradna a barátság, az jó lenne, de szerintem én már örökre ilyen magányos leszek. Persze próbálom magam megjátszani a kislányom előtt, hog ymilyen happy vagyokt, de látom rajta, hogy érez mindent és ő sem ugrál soha, soha nem jókedvű.