Hogy lehetne 'megnevelni' egy gyerekes lakótársat?

Már együtt lakunk egy ideje, régóta barátnők vagyunk, de a hozzáállásában van néhány dolog, ami egyre jobban zavar. Előszöris, a takarítás. Én minden hétvégén felporszívózok a szobámban, a konyhában, a fürdőben, a folyosón, fel is mosok. És ő sose segít. Az egy dolog, hogy neki erre a saját szobájában nincs igénye, de a közös helységek miatta is koszosodnak, és egy szalma szálát se tenne keresztbe. Ha szólok neki, akkor így rádöbben, hogy ja persze, tényleg, aztán egyszer segít is, majd megint elfelejti. Egyedül mosogatni szokott, de az is olyan, hogy mondja, hogy most ő a soros, ne mosogassak el (mondjuk délelőtt szól) és mire én hazajövök délután 5kor, még mindig ott a mosogatni való, mert reggel még se volt rá ideje, suli után meg leült netezni. Naná, hogy akkor elmosogatok, mert valamiből ennem kell... A másik meg, hogy folyton késünk miatta a számlákkal. Nem azért, mert nem lenne rá pénze, hanem mert hülyeségekre szórja el. Én is spórolok, de hiába, ha ő erre nem képes, én meg egyedül nem tudom kifizetni őket. Erre hogyan utalhatnék neki, azt mégse mondhatom meg, hogy mire költse a pénzét... De már tényleg zavar, hogy én többet tanulok, többet vagyok suliban, mint ő, vele ellentétben pasim is van, mégis rám marad az egész házimunka... Mit tehetnék? 20/L