Miért ítélik el a romantikus művészi értékrendem és miért becsmérelnek, csak mert nem a realizmust szeretem? 18F

A gondom az hogy voltaképpen az én művészi értékrendem, érdeklődési köröm és legkedveltebb témám (ami a romantika) az emberek lenézik, elítélik, becsmérlik.

Én elismerem és tisztelem a realizmus eszméjét, egy fantasztikus és nélkülözhetetlen művészi ágnak tartom, rengeteg alapmű film született ezen művészi ág jegyében (pl a híres drámák, teszem azt Keresztapa, Leon a profi, Fekete Hattyú és még sorolhatnám), ezeket mind érdemes megnézni (de természetesen, mint minden mást, nem kötelező megnézni). Nem szoktam rosszat mondani a realizmusról, nem szeretném a rajongóit megsérteni, mert elfogadom hogy ki mit szeret. (Ugyanakkor a pozitív mellett van rengeteg negatív véleményem is róla) Szerintem fontos dolog a tolerancia és a kulturált emberi lét egyik alapja.

Ugyanakkor szívem, érzéseim a romantika eszméje felé húznak és sokkal jobban szeretem mint a realizmust. Sokkal nagyobb örömöm lelem a a romantikában, magával ragad fantázia dús világa.

ugyanakkor elismerem, nagyon sok a rossz romantikus mű (csöpögős, nyálas, unalmas stb) de ugyanez igaz a realizmusra is, az is lehet unalmas, tartalmatlan zagyvaság. De egy egész stílusra kivetíteni hogy "biztosan csöpögős és pocsék, mert romantikus" nem túl bölcs dolog. (Mindamellett egy romantikus mű nem feltétlenül a szerelemről szól)

A problémám az, hogy az ismerőseim annak ellenére, hogy az általuk javasolt realista műveket elolvastam, megnéztem, továbbra is becsmérlik a művészi ágam, szüntelen fikázzák és elítélnek miatta, csak mert nem a realizmus a kedvencem... És sárral dobálnak mert szeretem a romantikus könyveket, nemhogy örülnének hogy olvasok egyáltalán valamit...

Kezd elegem lenni ebből, abból hogy ennyire intoleránsak és marhára nem kapom vissza azt a megértést és tiszteletet amit én adok feléjük... Mit tegyek, hogy ez megváltozzon?