Mi alapján ültök le egy idegen ember mellé tömegközlekedésen (busz, vonat. )?

Ki mellé nem ülök le:

sosem:

-igénytelen/hajléktalan/roma

-gyanús alak

általában

-nyugdíjas nénik/bácsik, akik valószínűleg a következő megállóban le akarnak szállni (merthogy gy megállónyit is belső széken töltenek), aztán át kell evickéljenek rajtam

-rakoncátlan kisgyerek (főleg sáros időben, amikor az utat az anya ölében ficánkolva tölti el és nem egyszeri eset, hogy a mellette ülőt is összemássza)

-középkorú férfiak (nem tudom miért, nem szívesen ülök 30 + férfiak mellé)

A jó pasis téma nálam az enyhe szégyenlősség miatt általában nem játszik, persze ha csak mellette van hely, akkor leülök, de amúgy ha több választás van, és a másik hely teljesen normális akkor inkább oda ülök le.

21/L

utálok a szélbe köhögők, köpködők mellé, mögé állni, ülni.

Látványosan odahúzom a sálamat az orrom elé.

Egyszerűen luxus, hogy beteg legyek, robotolni kell.

Volt már, hogy otthon éreztem, hogy kaparós a torkom.

De nem idegi alapon, nem képzelem be, egyszerűen bunkó módon a képembe köhögnek, és elkapom.

ilyenkor simán felállok, és ha lehet, keresek másik helyet. Előrébb, hogy a huzat ne hozza a képembe megint.

Igaz nyolc éves kérdés, és bocs, hogy most írok rá, de én magam ezzel most is úgy vagyok, hogy a azt látom, hogy a belső ülésen ül az ablakban egy csinos hosszúhajú gyűrűkkel teli a kezein nagy mellű méregdrága okostelefonját nyomkodó műkörömmel, meg nagyon magassarkúban utazó nő legyen az bármilyen kedves, csinos, cuki, na nem tudom miért de az valahogyan engem iszonyúan feszélyezne na de egye amolyan átlagos nyugodt úriembernek mondható valaki mellé le szoktam ülni és vagy zenét hallgatok vagy... Na de még mielőtt valaki félreértené természetesen nem vagyok m...eg, és a nőket szeretem, de vannak különböző helyzetben lévő nők és ezen nők valamelyike nem is tudom miért, de csak akkor feszélyez, ha a kezében látom most mondok egyetlen példát ha a kezében meglátom például a Huawei p30 pro, vagy a galaxy s10+ okoskészüléket villogni, s összehasonlítva az enyémmel egy egyszerű olcsóbb készülékkel na ilyenek mellé nem szívesen ülöl s azesetben ha meg nincs máshol hely, akkor inkább állok. Na meg olyan autóba sem szívesen ülnék be utazni, ha egy most például azt egy 18-20 éves csaj vezeti jó igaz, hogy óvatos, meg stb és itt nem a félelemről van szó, mert szeretem, ha a kocsi sofőrje siet na de ha lehet tartsa be a kreszt ennyi. Na visszatérve ilyen illető sofőr csaj mellé valamiért általában az autóba nem szívesen ülnék be, mert ez engem valamiért még különösebben feszélyezne. Most lehet ez utóbbit pszichológiai esetnek nevezni, de ez már egy egészem más témába tartozik, amit leírtam, és nem pont ide.

/FF/{2/*/.

1.: Ismerősök, vagy beszélgetős kedvűek mellé nem ülök soha! Legalább a buszon hadd érezzem magam végre egyedül!

2.: Piszkos, ápolatlan, drogos, részeg, vagy agresszív kinézetű emberek mellé sem ülök soha.

3.: Kisgyermekesek mellé sem szívesen ülök, társaság közepébe sem huppanok le. Azt sem szeretem, ha valaki egész úton hangosan telefonál, vagy sok csomagja van és nem férek el tőle. De ha nagyon hosszú az út, akkor ezeket az embereket már "kibírom" valahogy. :D

Az 1. és 2. számú kategóriába tartozókhoz viszont akkor sem ülnék le, ha ott esnék össze!

Legszívesebben a belső ülésre ülök, felteszem a fülhallgatómat (még akkor is, ha nem hallgatok zenét) és kibámulok az ablakon.

Én aztán nem fogok beszélgetni senkivel! :D

Legszívesebben magamhoz hasonló emberek mellett foglalok helyet.

Ha ilyen személy nincs, akkor igyekszem kutyások közelébe kerülni, vagy olyanok mellé, akik kisállatot visznek kosárban. =)

A gazdi el van foglalva az állattal, nem akar majd beszélgetni, titokban pedig én is gyönyörködhetek a házi kedvencében. =)

Az állatokat szeretem, de egy végigstresszelt nap után az emberekkel való beszélgetést a hátam közepére sem kívánom.

Meg úgy általában sem. :D

Szóval a legfontosabb az, hogy beszélgetnem ne kelljen, utána az, hogy ne nagyon taszító/veszélyes alak mellé kerüljek, a többi meg már nem érdekel.