Miert vannak olyan bunko emberek, akiknek felajnalom a nem is kicsi segitsegemet, de annyit nem kepesek ra reagalni, hogy köszi, de nem?

Egyetértek.

Itt is sok a bunkó az oldalon.

Válaszolsz valakinek a kérdésére, és teljesen jó választ adsz, tényleg olyat amilyen jót csak elképzelni lehet, erre meg nem is méltatja a kérdező, meg sem köszöni, mások meg csak poénból lehúzkodják, hogy nem hasznos.

Sajna errefelé ez a divat. Én meg azon bosszankodok mindig, hogy mailekre nem képesek válaszolni az emberek. De SEMMIT. Még egy egy-két szavas mondatban sem - abszolút nihil, csend és hullaszag.

Csak egy valamit nem értek. Feltételezem, hogy ezen a jelenségen mindenki ki van akadva, aki szenvedő alanya - és azt is, hogy előbb vagy utóbb mindenki lesz szenvendő alanya, azok is, akik miatt máskor mások szenvednek. Hogyhogy ilyenkor sem gondolkodnak el az érintettek? Hogy talán ha ők is válaszolnának, akkor nekik is érkezne válasz?

És ugyanígy, a kérdésedben említett jelenséget illetően, ha reagálnának, akkor adott esetben őket sem hagynák magukra?

Nem tudom, miért jó ez így olyan sokaknak.

Ha valóban semmit sem kérsz cserébe, akkor miért bosszankodsz?

A te részedről a tudat, amivel segítettél, elegendő "fizettség". Hidd el sokan vannak azért az olyanok is, akik meghálálják, vagy legalább megköszönik, de minimum kedvesen mosolyognak rád.

Viszont ha valaki tényleg teljesen önzetlenül akar segíteni, akkor még ennyit sem vár senkitől, mert el fog menni a kedve az egésztől és megutálja a segítségnyújtást.

Ha van ismereted róla, akkor gondolj Jézusra, ha nincs, ismerd meg a példáját! Érdemes.