Nem vagyok képes megbántani senkit, és ez már kezd szánalmas lenni (? )

Mielőtt kimondanék valamit, mindig végiggondolom, hogy van-e bármi sértő benne, vagy félre lehet-e érteni, nehogy megbántsam. Vagy nem akarok jobbnak tűnni, ha pl én jobban csinálok valamit, nem mondom, hogy én azért jobban csinálom, hanem ráhagyom, mert úgy gondolom, hogy ez neki "siker".

Az osztálytársaim, haverjaim, meg úgymond nem érdeklik, ha tanulnak tőlem valamit és ők jobban csinálják, nem ismerik el és lebénáznak(de ezt nem csak velem).

Ilyennek kéne lennie egy normális embernek?:O

Most a lényeg: már senkitől nem kérek se segítséget, se házit, se semmit, hogy ne legyen okuk tőlem kérni. És ha tőlem kérnek valamit, jól kiröhögöm.

Most jöttem rá, hogy ezzel sok mindenkit megbántottam, és én erre képtelen vagyok.

14/F