Szerintetek mi alapján változik a névdivat?
Volt idő, amikor a Jolán, Teréz, Hedvig, Rozália nevek voltak divatosak, s mellettük természetesen a Mária, Katalin, Erzsébet, Anna, Éva, Júlia is. Egyel utána jöttek az Elvirák, Riták, Ziták, Gabriellák, Juditok, s a Máriák, Erzsébetek csoportja ekkor sem tűnt el. A következő generáció már furcsa volt a Mariannjaival (micsoda újítás a Máriát megreformálni -így tartották), Tímeáival, Dóráival, de az örökzöld Mária-Erzsébet csoport most is maradt. Nemrég volt a becenevek korszaka, jöttek a Kittik (Katalin önállósult beceneve), Liák, Leák, de a Virágok és a gyümölcsnevek (Málna, Eperke) is előkerültek, a Mária-Erzsébet ekkor is állta a sarat. Jelen korszakunkban vannak a magyarosítások, Dzsennifer, Melissza, Vanessza, és a mindent-bele korszak; itt aztán már fellelhető minden pillanatnyi szülői fellángolás, melyek nem sorolhatók semmilyen kategóriába: Lara, Amira, Hanka, Ajád, Anica, Míra, Zafira, stb. Viszont a Mária-Erzsébet kategória örök névcsoport (szerencsére) a mai napig, annak ellenére, hogy a mai fülünk már idegennek érzi, és az Ajád-Rigama -pártiak gyakran fújolnak is rá.
A férfineveknél ugyanez a helyzet.
Ha viszont sokkal korábbra nézünk vissza, még cifrább a helyzet. Az 1000-1200 körüli férfineveknél találunk például olyat, hogy Hazug, Keserű, Korpás, Makó, Patkány, Sima, Vendég vagy Szemét. Valószínűleg ezeket a neveket ma már senki se viselné szívesen.
Mi a véleményetek, merről jövünk, miért pont onnan, és hová tartunk ezen a téren?
Link: [link]
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Szerintem mindig van egy-egy különc, aki máshogy nevezi el a gyerekét, aztán folyamatosan a többi is követi, így divat lesz belőle :) Ezek a "különcök" többféle okból is választhatnak ritka ritka nevet: a sajátjukat utálták, mert csúfolták velük vagy elegük lett a túl sok "hagyományos" névből (pl. a fél falut Máriának hívták, vagy Erzsébetnek) és gondolták újítanak. Jópár évvel később jön egy másik párocska, akinek ebből lesz elege, ők megint előveszik a Mária, Erzsébet stb. neveket.
Nagy szerepe van még az ismerettségi körünknek is: ha valaki pl. falusi környezetben nő fel, de utálja azt az életmódot, és ki szeretne onnan törni, nagyvárosban élni, akkor nem fogja Máriának, Erzsébetnek elnevezni a gyerekét, hanem valami "menőbbet" választ, itt jön elő a dzsennifer, lüszi stb.
válasza:"vannak a magyarosítások, Dzsennifer, Melissza, Vanessza"
Ezek nem "magyarosítások", egyszerűen csak néhány bunkó megnézett valamit a tévében, aztán meg is találta az álomnevet a purdénak.
válasza:Hát én megmosolyogtam azt a főleg kétezres évek eleji mániát, hogy minden 2. lánynak valami olyan nevet adtak, ami mirára vagy vmi hasonlóra végződik.
Úgy értem, Amira, Kira meg társaik. Az én ismeretségi körömben sok ilyen volt.
Akkor mindenki úgy adta, hogy milyen szép meg egyedi, meg különös hangzású, aztán mire a lányok elkezdenek suliba járni, a fél osztálynak hasonló neve lesz... :)
Megnézegettem a linket is, a Levente "Liüntin" párja kifejezetten szép :)
Bár az durva, hogy valakit még Húsvétnak is hívtak. A Hipolitról nem is beszélve :D
válasza:Mert mindnekiben él a különcködési kényszer. Csak akkor válik zavaróvá, amikor a 200. Manó és a 400. Felhő születik meg. Amikor ezek válnak a megszokottá, megint jön egy különcködési hullám. Akkor megint a ritka neveket veszik elő.
Lesznek itt még Rozáliák, Gizellák, Gyulák és Mátyások.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!