Mit tegyek? Kezdek nagyon félni!

Nemrég kaptam egy kiskutyát, minden nap ugyan abban az időben viszem el sétálni. Van a környékünkön egy "öreg bácsi" (45 körül lehet), ő is mindig hozza a kutyáját. Eleinte mindig mosolygott rám, mert az enyém folyton megugatta az övét (pórázon voltak mind a ketten, így csak ugatni tudta), aztán odajött hozzám beszélgetni... Azt hittem a kutyával kapcsolatban akar kérdezni. Aztán volt, hogy nem volt nála kutya, és elkezdett velem sétálni, de én nem mertem lerázni... Most meg, kanyarodtam volna haza a reggeli kutyasétáltatásból, és ott állt a házunknál. Rám köszönt, én vissza köszöntem és elkezdtem a házunk felé sietni, erre odaszólt a kutyámnak, hogy "ÜL!" ... Már a kutyámat is próbálja nevelni?? Így utólag bánom, hogy nem szóltam neki oda valamit, de akkor nem tudtam mit, örültem hogy haza értem, és sajnos látta, hogy melyik házba mentem be, tehát már tudja a kutyám nevét, az enyémet (keresztnév), és azt is hogy hol lakunk. Kezdek félni, főleg ha télen kell levinnem a kutyust... Akkor már korán sötétedik, félek hogy el fog kapni. Szóltam anyámnak, azt mondta hogy rázzam le a bácsit, és én voltam a hülye, amiért szóba álltam vele. Már én is bánom, de azt hittem, hogy a kutyáról akart kérdezni. Apukámnak még nem mertem elmondani, meg ő külföldön is lakik... Mit tegyek? Kezdek félni. :(