Mitől olyanok a mai fiatalok amilyenek, és szerintetek lehetséges-e, hogy megváltozzanak jobb irányba?

Ezt azt gondolom, köszönhetjük a fene nagy emancipációnak, az egyre nagyobb követelményeknek...

Megmagyarázom:A romlás kezdődött ott, mikor a nők is elkezdtek dolgozni,így ugyebár nincs otthon eleget az anya, aki összetudná tartani a családot és nincs elég ereje, türelme, hogy a munka mellett még olyan türelemmel odafigyeléssel foglalkozzon a gyerekkel, amilyennel kellene.

A szülők többnyire hullafáradtan össze esnek, miután a munkából kizsigerelve hazatérnek.A gyerek meg inkább visszabújik a gép elé, mert érthetően nyűgös szüleivel nem nagyon tud már este magasröptű beszélgetésbe kezdeni.

A tanárok is sokan úgy lehetnek vele, hogy minek tegyék ki a lelküket a kis fizetésért, mikor úgy sem figyel rájuk a kutya se, ledarálják a tananyagot (amit állítom, maguk sem tudnak követni, az irdatlan , felesleges információáradat miatt, amit a diákra kellene kényszeríteni).

Probléma az is, hogy manapság nem nagyon van a fiatalok számára olyan elfoglaltság, amiben hasznosnak érezhetnék magukat az iskolán kívül.Sokan panaszkodnak például hogy hiába segítenek otthon, nem kapnak érte megbecsülést.Ez megint csak a szülők agyonhajszoltságából, türelmetlenségéből eredhet.

Nincs igazi családkép, nincs miheztartás, az emberek nem találják igazán a helyüket, csak élnek, bele a világba.