Az őszinte ember = nyers, bunkó, pokróc, durva?
Miért van az, ha valaki őszintén meg meri mondani a véleményét és fel meri vállalni azt (és saját magát is)
akkor az - bunkó, durva, flegma, nyers, pokróc, paraszt, faragatlan, gyökér...stb.
Nekem már nincs kedvem fölösleges köröket futni az emberekkel (azért vannak kivételek) és ezért őszintén elmondom a problémám, gondolatom. Ebből az következik, hogy a fentebb felsoroltak minimum egyike vagyok.
Miért olyan nehéz az ilyen embert elfogadni?
És ha találkozik 2 ilyen ember, akkor az egyik, miért mondja azt, hogy nem hasonlítanak?
válasza: válasza:Az emberek nem szeretnek találkozni a valósággal! Nem szeretnék látni a valóságot! inkább jobban esik ha a szemükbe hazudunk (szintén ilyen ember vagyok mint te!).
Sajnos én ezért veszítettem el egy csomó barátomat.. de már gondolkodtam ezen is hogy nem is barát az olyan aki nem marad mellettem egy ilyen miatt...
válasza:Mondd az igazat, mondd a kellemeset!
De ne mondd az igazat, ha kellemetlen,
s ne mondd a kellemest, ha nem igaz!
Sok függ attól, higy kinek, mikor, mi célból?
Ha bunkó maga az ellenfél, akkor még visszaszáll rám a kritika.Bunkó módon.
Ha érdekeimet sérti, s nem tudom tolerálni, akkor szólok. Ha el tudom viselni, akkor inkább lesz.om.
Ha ideges vagyok, akkor kitörök, de lehet, hogy megbánom.
Azt meg megfogadtam, nem b.ok le senkit ismeretlenül, mert lehet, hogy ő lesz a kezelőorvos, az ismerősöm nagymamája...Jártam már így, kellemetlen volt.
válasza: válasza:Írok egy példát:
xXY rádióról és az általa sugárzott zenéről mondtam el a véleményem.
AMi XY-nak nem tetszett, de ZX egyetértett velem, mégis én voltam a bunkó, paraszt. Ez valahol annak az este, hogy ha valakiétől eltér a véleményem, akkor én vagyok a hülye.???
Emberek felé nem nyilvánítom ki durván a véleményem, általában megválogatom a szavaim.
Saját magammal kapcsolatban is őszinte vagyok, mármint őszintén megmondom, hogy milyen ember vagyok, mire számítsanak. És mégis meglepődnek.
Megfigyeltem, hogy az emberek többsége nem tud, vagy nem akar a sorok között olvasni. NA, ha ez nem megy, akkor marad az őszinte, egyértelmű véleménynyilvánítás.
És akkor megint ott tartunk, hogy a felsoroltak egyike vagy mindegyike vagy.
A másik, hogy ha 2 ilyen "gyökér" találkozik és az egyik felfedezi a hasonlóságot, majd pedig közli is azt (hasonlítunk egymásra), akkor jön, hogy: nem, nem hasonlítunk (durva hangnemben). Holott (de) mégis.
Fáj ha találkozunk egy hozzánk hasonlóval? (aki a tükörképünk is lehet?)
Nem az van elvileg, hogy 2 hasonló ember jól megérti egymást???
Vagy ez a "2 dudás egy csárdában nem fér meg" esete?
Másrészt, ha az ember kedves, akkor azzal rögtön bunkóznak és igyekeznek ott kihasználni ahogy tudják.
(én ezt tapasztaltam)
Szóval egyik véglet sem a megfelelő, valahol a köztes állapot lenne a legjobb, de akkor meg bámulnak rád, mint borjú az új kapura.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!