A japánoknak ennyire mást jelent az a szó, hogy "szép"?

"a járdával, autóval, virággal, vagy egy full átlagos lépcsőházzal csücsörítettek"

A japánnak egzotikus Európa. Számára teljesen furcsa és meglepő lehetett az a lépcsőház.

Japánban te is lefotóznál sok mindent, ami a japánok számára teljesen hétköznapi.

"Valaki segítsen már mélyebben megérteni ezt..."

Utaztál már valaha messzire? Ha igen, akkor szerintem meg kell értened.

08:20

"Hát kicsit furcsa gondolkodásmódnak tűnik a parlament helyett a bevásárolni siető kisnyugdíjast fotózni"

Miért fotóznának le egy olyan épületet, amiről bármikor letölthetnek 135700 fotót a netről? Inkább azt fotózzák, amit az adott pillanatban érdekesnek találtak.

Én se a Brandenburgi kaput fotózom Berlinben vagy az Eiffel-tornyot Párizsban, mert azokról annyi kép van mindenhol, hogy teljesen fölösleges ezt tovább szaporítani.

"Hogy lekapjam a Taj Mahalt, ahhoz"

Minek lekapni? Ha kell róla kép, akárhányat letölthetsz.

Viszont felfedezhetsz Varanasi valamelyik mellékutcájában egy érdekes kis házat, amit fontos lefényképezned, mert nem közismert.

"valaki például nem azért utazik Indiába, hogy részese legyen az utcai patkányviadalnak.."

Egy idő után az ember piszkosul unja a látványosságokat. Ha nem azért turistáskodik, hogy kipipálja a "nevezetességeket" vagy elmesélhesse az irigykedő rokonoknak, hogy láttam ezt, láttam azt, láttam amazt is, akkor elkezd több dologra odafigyelni.

Én meg pont azokat az embereket nem értem, akik csinálnak kismillió fotót híres épületekről. Erről bármennyit lehet látni, úgyis mindenkinek azok az épületek jutnak eszébe az adott országról/városról. Sokkal érdekesebb akkor már inkább az adott hely jellegzetességeiről fotót csinálni, amire te, mint odalátogató rácsodálkoztál.

Amikor életemben először Angliában jártam, nem arra csodálkoztam rá, hogy jééé ott a Big Ben, mivel tudtam róla, hogy ott van, láttam már róla elég képet. Oké, lefotóztam egyszer, hogy meglegyen az is, de utána inkább az ottani "tök átlagos" házakról csináltam pár képet, mert itthon ilyenek nincsenek, meg az ottani buszokról, ami az angoloknak nyilván szintén egy teljesen megszokott dolog, nekem meg nem az. Meg arról csináltam képet, hogy egy parkban az angol iskolás fiúk egyenruhában sorban állnak egy bódénál fagyiért, mert itthon ez nem megszokott látvány, ott viszont igen. Ha külföldre megyek, pontosan ez az, ami érdekel, az ottani mindennapok. Megnézem persze a híres látnivalókat, de azokról jobb esetben már az odautazásom előtt is van valami fogalmam, a hétköznapokat viszont igyekszem megtapasztalni.

Lehet h csak japán turistáknak álcázott yakuza-klán volt és valójában egy ellenséges banda területéről készítettek helyszíni fotókat.

Na erre nem gondoltál?

Viccet félre téve: lehet hogy túlzás volt a fenti példa, de miért kell felületesen ítélned? Nem tudod mi vezérelte őket. Lehet h közülük az egyik botanikus...te ezt honnan tudhatod? Milyen alapon ítélkezel ilyen könnyen?

Ezer meg egy oka lehet a történteknek.

Sajnálom hogy ilyen csőlátású vagy...

Fogjátok már föl egy japán szerencsére teljesen máshogy gondolkozik!

És náluk nem terjedt el a szociofotó stílus az emberek közt sem.

Nekik más a szép és az érdekes.

Ezért olyan sok színű a világ.

A japánok itt is és otthon is kb mindent(!) lefotóznak. Ezzel már válaszoltam is kérdésre, de azért kiegészítésként: Nekem sokkal-sokkal jobb élményeket nyújtanak azok az utazásos képeim mikor nem turistalátványosságokat fotóztam, hanem azt, hogy máshol hogyan élnek az emberek, milyen az egész ország hangulata.

Igen, akár azt, hogy tök más növényeket tartanak a kertben, vagy hogy sirályokat/macskákat/mókusokat etetnek egy parkban, vagy más ruhákban járnak, másmilyenek a boltok, az autók, buszok, biciklik, kertek, házak, stb.

A hóban/fagyban bicikliző svédek, a biciklisektől rettegő hollandok, a legforgalmasabb utak szélén kávézó franciák, a 20 fokban napozó finnek, a hajókon lakó dánok és a lengyel portásfiú aki megszólalásig hasonlított Kubiczára :)...

nekem ezek sokkal nagyobb élmények, mint a Stockholmi városháza, a milliószor látott Eiffel-torony, az operaház Koppenhágában és hasonlók...

Az utóbbiak szépek, de az előbbiek miatt érzem azt, hogy _tényleg_ voltam az adott helyen, nem csak egy élethű turistakönyvet láttam.