fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Amikor eldőlt, hogy merre...

Amikor eldőlt, hogy merre mész tovább a tanulmányaidban és mi lesz belőled, akkor a környezeted véleménye alapján döntöttél?

Figyelt kérdés

Tömve van az osztályom olyan típusú emberekkel, akik olyan észjárásúak, hogy: "csak éljük túl, csak gömbölyödjön, csak az érettségi legyen meg nem számít, hogy hányas"

De én nem ilyen vagyok, többet akarok, viszont a hangulatomat elképesztően befolyásolja a környezetem, többször kaptam már 1-est ez miatt és ez nem kifogás, annyira lehangolódom, hogy inkább hagyom az egészet.

Attól félek, hogy amikor majd dönteni kell a továbbhaladással kapcsolatban, depresszív állapotban leszek és rossz döntést hozok.


2011. ápr. 28. 19:50
 1/7 anonim ***** válasza:

"csak éljük túl, csak gömbölyödjön, csak az érettségi legyen meg nem számít, hogy hányas"


Mit foglalkozol semmirekellőkkel?

Most ilyenen akarod elba*szni a jövődet?

Fognak ők még rinyálni....

2011. ápr. 28. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 habibi ***** válasza:
én nem vettem figyelembe senki és semmi véleményét, csak a magam feje után mentem/megyek. Nekem is szinte ilyen típusúak voltak az osztálytársaim, egyetemi szak választásnál is az volt a fő céljuk, hogy ne legyen nehéz és ne tartson sokáig. nem is akartak továbbtanulni, tisztelet a kivételnek.Én orvos akartam/akarok lenni. A legjobban akartam menni egyetemre, de nem vettek fel (felvételim volt). Mindenkit felvettek az osztályból csak engem nem. Mármint orvosira nem, de egy másik szakra felvettek.Mások tanácsára belekezdtem, azt mondták illene nekem a szakma és reménykedtek, hogy ott maradok és elfelejtem az orvosit, de nem bírtam, otthagytam egy szemeszter után. Most harcolok az álmaimért, mert rájöttem, hogy ez az én életem, amit én élek és nem mások, ezért azzá kell válnom, amivé a szívem vágy, mert másként nem tudnék élni. Rengetegen próbáltak elrettenteni az orvositól pl. sokat kell tanulni,sokáig tart,meghalhat miattam valaki,nagyon sok mindent ki kell bírni/látni.... De nem hatott :)Tehát ha van egy álmod, ne add fel azért, mert mások megpróbálnak befolyásolni, őket ne vedd figyelembe, csak a szívedre hallgass.
2011. ápr. 28. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
Én nem igazán hallgattam másokra. Egy olyan ember után választottam szakmát (ami amúgy is érdekelt), akit tiszteltem, és ezidáig nem bántam meg. Elég fiatalon, 12 évesen konkrét elképzelésem volt, hogy mi szeretnék lenni, és ehhez többé-kevésbé tartottam is magam. Az akkor kitűzött célt elértem, most épp továbbképzem magam ugyan ezen a vonalon.
2011. ápr. 28. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

Én meg az vagyok, aki azt hajtogatja, hogy lesz@rja mit mondanak mások, miközben titkon mindent magára vesz vagy foglalkozik vele... Pedig tudom, hogy milyen nem foglalkozni valaki véleményével és ez is lenne a követendő példa, de mégsem sikerül.

Az a félelmetes, hogy felfogom a sok filozófiai gondolatot és igaznak is tartom azon részüket amik a célok eléréséről szólnak és tudom is, hogy mikre ne figyeljek stb, de mégsem megy.


Meglehet, hogy genetika, feleslegesen tengődöm...

2011. ápr. 28. 21:09
 5/7 habibi ***** válasza:

nem genetika, minden az agyban dől el, ezt csak bemeséled magadnak, hagyj fel ezzel, mert nem tesz jót! ne hallgass az ilyen belső hangokra, kételyekre, nekem is szoknak lenni, de meg sem hallom őket, vagy visszaválaszolok magamnak (nem vagyok skizofrén), hogy elérem a célom és nem érdekel senki.

Tegyél ki jól látható helyre ösztönző mondatokat: "képes vagyok rá", "erős vagyok", "minden sikerülni fog, mert Isten velem van"... azok majd segítenek.

2011. ápr. 28. 21:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

Ha van olyan szakma, amit szeretettel, szenvedéllyel tudnál csinálni, olyan életpálya, amiben nagyon is el tudod magad képzelni, mindenképp tarts ki mellette.

Nem biztos, hogy el kell ítélni az osztálytársaid. Egyrészt valószínûleg ôk is így tipródnak, kapják otthon a tanácsokat. Másrészt igen sok "nem karrierista" már felnôtt embert ismerek, akik persze szeretnének szép életet: családot, házat, elismerést... stb., de igazából nincs mellette elképzelésük, miben is lennének jók, így a munkájuk mindig csak eszköz marad a pénzszerzésre.

Ha valamiben tehetséges vagy (legyen az akár villanyszerelés, akár zeneszerzés), persze teher is lehet, mert más karrierben nem leszel boldog és nem biztos, hogy pont arra lesz kereslet. De inkább tekintsd örömforrásnak, mert nagyon sok pluszt adhat és másokkal ellentétben kihívásnak, izgalmasnak élheted majd meg a munkával töltött óráid is.

2011. ápr. 29. 04:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
Nem befolyásolt a környezetem véleménye, amikor már ténylegesen eldöntöttem, hogy mivel akarok foglalkozni, viszont az is tény, hogy 18 évesen még fogalmam sem volt róla, hogy merre tovább. Amikor nekem fontos lett, hogy továbbtanuljak, akkor már nem is 18 éves voltam, én annyi idősen inkább elmentem dolgozni, mert tényleg nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal, és úgy 22 éves korom körül jöttem rá, hogy milyen területen akarok elhelyezkedni, 23 éves korom óta járok arra a szakra, ahova most is, és azóta tudom, hogy tényleg azt tanulom, amit majd mindig csinálni akarok. Itt már nem befolyásolt, hogy mások hogy állnak hozzá, vagy másoknak tetszik-e vagy sem.
2011. ápr. 29. 08:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Kultúra és közösség főkategória kérdései »
Kultúra és közösség - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!