Ez irigységre és egoizmusra vall?

Egy nagyon egyszerű példával fogom felvezetni a mondandóm, persze a dolognak számos más ágazata is van.

Biztosan ti is kerültetek már többször olyan szituációba, amikor egy már általatok régen ismert poént elsütnek és a társaságban ahol elsütik nem is hallottak még róla, csak ti egyedül és átfut az agyatokon, hogy ezt akár ti is mondhattátok volna, de azt hittétek már mindenki ismeri.

Velem minden nap történik ilyesmi, elkezd valaki egy eszméről beszélni, amiről én már évek óta tudtam és mindenki nagyot csodálkozik, én meg magamban nagyon zsörtölődöm ez miatt. Van egy osztálytársam, akivel napi rendszerességgel beszélek neten és amiket beszélek, vagy idézek rendszeresen lenyúlja és sajátjaként adja elő. Nem mintha sokra menne vele, nevetnek rajta és kész, de borzasztóan zavar, viszont azt sem érzem megoldásnak, hogy ne beszéljek vele többet, mert amúgy nagyon jól kijövünk és elvagyunk.